CSEPELI HÍRMONDÓ

150 éves a római katolikus Kisboldogasszony-templom

2012-09-20 kategória: Aktuális, Csepeli Hírmondó megtekintve: 1,858

Hálaadó szentmisével emlékeztek a hívek szeptember 8-án a Csepel-Belváros Szent Imre téri Kisboldogasszony-templom 150. szentelési évfordulójára.

Harangozó Imre plébános felidézte az 1862-ben épült templom történetét, melyet az elődök kétkezi munkával homokkőből és téglából építettek. A jeles templomévforduló tiszteletére a szentmisét dr. Takács Nándor püspök celebrálta a zsúfolásig megtelt templomban. Isten házának szükséges mivoltára mint a Teremtővel való találkozás legfőbb helyére emlékeztetett szentbeszédében, majd megemlékezett a templom névadójáról, Kisboldogasszonyról (Szűz Mária) is.

Az ünnepi szentmisét orgonajáték kísérte. A közreműködő V. kerületi Budapest-belvárosi templom énekkarát Virágh András karnagy, Liszt-Ferenc díjas orgonaművész, Magyarország Érdemes Művésze vezényelte.

Szöveg: Antal Zsuzsa

 

A templom története dióhéjban

Csepelen az egyházi élet a török hódoltság elmúltával viszonylag gyorsan újjászerveződött. 1734-ben már állt a település Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt temploma. Csepel mindig katolikus községnek számított, a hívek száma folyamato­san nőtt, s az eredeti templomot már 1778-ban szűkösnek találta a fehérvári egyházmegye első püspöke, Séllyei Nagy Ignác. Az új templom építése Cse­pel pusztulása nyomán valósulhatott csak meg. A Duna 1838. évi tavaszi áradása elmosta a fa­lut, szinte csak a templom épülete maradt állva. A helyiek kézi és igás robottal építették fel 1862-ben Csepel új, romantikus-eklektikus stílusú templomát. Az épület mérete a község lakosságának pillanatnyi lélekszámához igazodott: mintegy 1400 fő befogadására volt ké­pes. Hajója27 méterhosszú,13,8 métermagas; szentélye6 méterhosszú és12 métermagas; előcsarnoka pedig5,6 méterhosszú és 5,2 mé­ter magasságú volt. A templomhoz nagy kórus épült. Itt helyezték el a régi templom 7 regiszteres orgonáját. A templom 1868-as püspöki látogatásának jegyzőkönyve arról is beszámol, hogy volt már szószék és keresztelőkút is; az épülethez sekrestyét is építettek, a toronyban pedig három harang lelt otthonra. 1918-ban renoválták újra a templomot, majd a második világháborúban az épület kiégett. A helyreállítási munkákat követően az 1956-os forradalmi események ismét súlyos károkat okoztak a tetőzetben, az ablakoknál és a toronyban is, melyet az állami helyreállító bizottság hozatott rendbe. Az új li­turgikus tér véglegesítése 1985-ben történt meg: vörös süttői kőburkolattal látták el a szentélyt. A templombelső új, architektonikus elemek­hez jól illeszkedő díszítő festését Dragonits Már­ta belsőépítész tervezte 1988-ban. A mai templom főoltárképe egy kereszt alakú festmény, Duray Tibor alkotása. 2004-ben felújították az orgonát, majd a hívek adományaiból hat új díszüveg ablak került a templomba. Az egyházközségben nyolc éve kezdte meg működését a Sekrestye-színpad társulata.

(Forrás: Mózessy Gergely, Smohay András)


Minden jog fenntartva, cikkek, képek, forrás megjelöléssel használhatók! Forrás: www.csepelivaroskep.hu
Csepeli HírmondóIratkozzon fel hírlevelünkre, hogy első kézből értesülhessen híreinkről, programjainkról!