CSEPELI HÍRMONDÓ

A csepeli kettős gyilkosság

2012-06-22 kategória: Aktuális megtekintve: 854

Az ügyész életfogytiglant, az ügyvédek felmentést kértek Deméékre

Az ügyész tényleges életfogytiglani büntetés kiszabását, az ügyvédek bizonyítottság hiányában Deme Gábor és K. Tamás felmentését kérték a Fővárosi Törvényszéken június elején megtartott tárgyalásokon. Magyar György, az áldozatok hozzátartozóinak ügyvédje azt indítványozta, hogy Demét ne csak bűnsegédként, hanem tettestársként, felbujtóként is ítéljék el.
Amikor tudósításunk megjelenik, minden bizonnyal már az ítélet is megszületik a három és fél éve húzódó büntetőügyben. Az ítélet kihirdetésének napját ugyanis június 14-ére tűzte ki Németh Nándor tanácsvezető bíró, amikor az utolsó szó jogán még a vádlottaknak is lehetőségük van megszólalni. (Erről június 29-én megjelenő lapunkban beszámolunk.) K. Tamást és Deme Gábort előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberöléssel, illetve bűnsegédlettel vádolják, K. Ildikó harmadrendű vádlottat pedig vagyon elleni bűncselekménnyel állították bíróság elé.
A brutális bűncselekmény 2009. január 7-én történt a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolában, ahol megölték Takács József intézményvezetőt és Papp László tanárt.
Szokolai Gábor ügyész majdnem hat órán keresztül ismertette vádbeszédében azokat a bizonyítékokat, amelyek a vádlottak bűnösségét igazolják. Eközben lett rosszul Deme Gábor, akihez mentőt kellett hívni. Az orvos szerint Deme felszökött vérnyomása okozta a rosszullétet, de gyógyszerek segítségével javítottak a beteg állapotán. Az ügyész vádbeszéde végén indítványozta, hogy Deme Gáborra és K. Tamásra tényleges életfogytiglani büntetést szabjon ki a bíróság. Az indítványban szerepelt, hogy Demét leghamarabb harminc év után lehessen feltételesen szabadlábra helyezni. Az ügyész még hozzátette: ha Demére rábizonyítható lett volna a felbujtás vádja – ehhez K. Tamás vallomása hiányzott –, ennél is súlyosabb büntetést kér. Ekkor lett vége a tárgyalásnak, és Deme megint rosszul lett. Az őrök segítségével, rogyadozó lábakkal hagyta el a tárgyalótermet. K. Tamás szintén sápadtnak tűnt, de láthatóan jobban viselte az ellene felhozott vádakat.

Tudatosan megtervezett gyilkosság

Az ügyész minden részletre kiterjedően, alaposan végigelemezte a gyilkosságot megelőző napokat és órákat, valamint a tragédiát követő időszakot. A tanúk és a szakértők vallomásai, valamint a gyilkosság perceiről készült hangfelvétel egyértelműen igazolják, hogy a kettős emberölést előre kitervelten, aljas indokból követték el. K. Tamás folyamatosan valótlanságokat állított, amikor egy „csuklyás elkövetőről” beszélt, mivel egy másik mondatában egy roma fiatalemberre akarta terelni a gyanút. Ha az állítólagos gyilkos eltakarta az arcát, hogyan ismerhetett rá K. Tamás? A hangfelvételen sem szerepel más, csak a két áldozat és a két vádlott hangja, s ugyanezt támasztják alá a nyomszakértői vélemények. Az egyik áldozat ráadásul nevén nevezte gyilkosát, K. Tamást. Az a verzió sem állja meg a helyét, hogy K. Tamás „bekattant”, mert az iskolában hagyott számítógépét nem kapta vissza. A gyilkosság elkövetése után ugyanis K. Tamás nem a számítógépét vitte magával, hanem Deme kérésére az iskolai kamerák szerverét és Takács József aktatáskáját tüntették el közösen, amelyben a pénzügyi visszaélésekről szóló dokumentumok voltak. Ruttner György, Deme védője a bekattanás verzióját tartotta a legvalószínűbbnek, de az ügyész kizárta ezt a lehetőséget: a gyilkos lövések előtt ugyanis nem volt vita a felek között, s ha valóban bekattanás történt, akkor K. azonnal lelőtte volna Papp Lászlót is . Ez azonban nem így volt, amire jó okuk volt a tetteseknek: a tanártól akarták megszerezni a szerverszoba kulcsát. A bekattanásnak mond ellent az a tény is, hogy K. Tamás csőre töltött fegyverrel és negyven tartalék lőszerrel ment a megbeszélésre, ami éppen a tudatos előkészületet támasztja alá. Deme és K. előre megbeszélték a gyilkosságot, s minden mozzanatot megterveztek. Deme volt az, aki a találkozó előtt telefonon értesítette K.-t, különben K. nem tudott volna a megbeszélésről. Ez a momentum kizárja azt is, hogy bárki másnak – egy esetleges csuklyás elkövetőnek – tudomása lehetett a találkozóról. A gyilkosság pillanataiban sem Deme, sem K. Tamás nem volt fenyegetett helyzetben, miként azt többször hangoztatták. Éppen K. Tamás mondta azt Papp Lászlónak: „Nem lőlek le, ha ideadod a kulcsot…” A mondat azt bizonyítja, hogy K. tartotta rettegésben a tanárt. A hangfelvételen jól kivehető, hogy a két vádlott nyugodt hangon beszélgetnek egymással a gyilkosság után is, és együtt hagyták el az iskola épületét.

Mivel vehették rá K. Tamást a gyilkolásra?

Nézzük, mit mondott minderre Stiller Magdolna, K. Tamás kirendelt védője! Szerinte körültekintő, alapos bizonyítási eljárás folyt, de a miértekre máig nincsen válasz. Márpedig éppen ez a bűncselekmény kulcskérdése! K. Tamás normális családi életet élt, noha korábbi házassága nem sikerült. Az utóbbi tíz évben élettársával élt együtt „nagy békességben”, és nevelték annak a gyerekét. K. Tamásnak nem volt konfliktusa az iskolában, tehát indoka sem volt arra, hogy embert öljön. Nem igaz, hogy K. Tamás mindenhová elkísérte Demét, hiszen az iskola akkori gazdasági igazgatója egyedül kereste fel Tóth Mihály polgármestert és Podolák Györgyöt, az MSZP egykori parlamenti képviselőjét a pénzügyi visszaélések ügyében. A gyilkosság kapcsán az ügyvédnő is szólt egy lehetséges álarcos elkövetőről, akire K. Tamás egyfolytában hivatkozik, de az érthetetlen, hogy Deme miért nem látta azt a személyt. (Az ügyész szerint nemcsak Deme, hanem a még életben lévő Papp László sem látott egy „ötödik személyt”.) Stiller Magdolna szerint Deme szerepe azért is kérdéses, mert bűnsegédként, amivel vádolják, nem lehet rávenni mást egy gyilkosságra, csak felbujtóként… De ha igaz volna is a felbujtás; mivel vehették rá K.-t a gyilkosságra? Pénzzel, jobb állás ígéretével? De egyikre sincsen bizonyíték vagy utalás… Az ügyvédnő szerint védence esetében nem állja meg a helyét sem az előre kiterveltség, sem az aljas indok, s bizonyítottság hiányában kérte K. Tamás felmentését.

„Békés megoldás” csőre töltött fegyverrel

Ruttner György ugyanakkor egyértelműen K. Tamást nevezte meg gyilkosnak, s nevetségesnek vélte a „csuklyás elkövetőre” való hivatkozást. Ruttner szerint a bűntény megoldásának kulcsa K. Tamás kezében van, aki azonban nem tett vallomást. Ha megszólalna, végre kiderülne, mi vezette a brutális emberölésre. Az ügyvéd képtelennek nevezte, hogy az iskolai pénzügyi elszámolási vita váltotta ki a gyilkosságot, mert szerinte Deme és Takács József intézményvezető békésen is rendezték volna az ellentétet. Magyar György, a sértett fél jogi képviselője erre reagálva utalt rá, hogy Ruttner érvelése sántít, mert Takács szóban és levélben is felszólította Demét a pénzügyi visszaélések rendezésére, de nem járt sikerrel. S vajon ügyvéd kollégája „békés megoldásnak” tartja-e, hogy K. Tamás csőre töltött pisztollyal indult a megbeszélésre?

Ördögi színjáték a Tescónál

Térjünk vissza az ügyész vádbeszédére! Szerinte Deme folyamatosan hamis vallomást tett a bíróságon és a nyomozó szerveknek. Először K. Tamásra vallott, aztán visszavonta azt. A szerverről azt állította, hogy a Dunába dobta, de ez sem volt igaz. Deme olyannyira nem rettegett K. Tamástól a gyilkosság után, hogy szóvá teszi neki: nem tudja kinyitni a szerverszoba ajtaját. Demét nem lepte meg az emberölés, ellenben meglepte az, hogy K. Tamás véletlenül meglőtte a kezét. Ez volt az a mozzanat, amely felborította az eredeti tervét, s kizökkentette kitervelt cselekedeteiből… Nem véletlen, hogy ekkor elkáromkodta magát; a mellette fekvő két halott látványa azonban nem döbbentette meg. Deme csupán azért tűnt ijedtnek, mert el kellett tüntetniük a nyomokat. Közben ördögi színjátékot űzött, amikor az iskolai megbeszélésen felhívatta magát az utóbb agyonlőtt Papp László tanárral, hogy alibit igazoljon. Amikor másfél órával később a rendőrök a csepeli Tescónál rátaláltak, arra hivatkozott, hogy semmi baj nem volt az iskolában, amikor távozott, erre lett volna bizonyíték Papp László telefonja. Még azt is eljátszotta a helyszínen, hogy meghökkentette és letörte gyilkosság híre. Az ügyész utalt rá: ha Deme nem volt K. Tamás tettestársa, akkor logikátlan az a cselekvéssor, amelyet végbevitt. Az ügyész szerint Deme és K. Tamás minden részletet pontosan kitervelt, de nem számítottak az egyik áldozatnál lévő diktafonra, s arra sem, hogy K. Tamás véletlenül meglövi a kezét. Ez a két tényező döntő módon vezetett ahhoz, hogy lebukjanak.

Ruttner György védőbeszédében ügyesen kikerülte azoknak a bizonyítékoknak a cáfolatát, amelyek védence szempontjából védhetetlenek. Ezért nem tért ki arra, hogy a gyilkosság előtt miért telefonált sűrűn egymásnak Deme és K. Tamás, s mi lehet az oka, hogy éppen Deme volt az, aki K.-t értesítette a találkozó megváltozott időpontjáról. Miért kellett sürgősen a helyszínre hívni K. Tamást, akinek semmi dolga nem lett volna ott? Az ügyvéd arra sem vesztegetett sok szót, hogy Deme miért tüntette el az iskolai szervert, valamint az intézményvezető táskáját és mobiltelefonját. Az ügyvéd szerint Demének fogalma sem volt, mire készül K. Tamás, s a lövések után védence „rettegett, pánikban volt”, mert őt is lelőhették volna. Ruttner doktor ekkor elhallgatott egy fontos tényt, amire a hallgatóság – s vélhetően a bíróság is – rájött: a gyilkosság perceiben bizonyíthatóan egyetlen embert töltött el rettegés: Papp Lászlót, aki az életéért könyörgött.

Ruttner előhozakodott azzal, hogy Deme nem tartózkodott a gyilkosság közvetlen közelében, sőt, sem a lövéseket, sem a gyilkost nem látta, és állítólag elmenekült a színhelyről. Ennek viszont ellentmond, hogy K. Tamás és Deme között bizonyíthatóan viszonylag nyugodt hangú párbeszéd zajlott a gyilkosság után, márpedig ha Deme nem lett volna közvetlen közelben, hogyan

intézhette volna hozzá szavait K. Tamás?

Ruttner szerint Deme mellett szóló érvek, hogy ruházatán, cipőjén nem találtak vérnyomokat, ráadásul a kocsijában sem leltek fel vérmintákat. Az ügyész szerint viszont ezek a momentumok is arra utalnak, hogy a bűntényt előre kitervelte. Egyedül Demének volt ideje arra, hogy ruhát és cipőt váltson, a kocsijába pedig be sem szállt, mert a tett színhelyétől pár percre lakott gyalog. Miután átöltözött, akkor ülhetett autóba, utalt az ügyész a kiterveltségre. Ruttner viszont megalapozatlan hipotézisnek nevezte a feltevést. Magyar György ekkor költői kérdéseket intézett Deme védőjének: vajon akkor, amikor Demét áldozatnak állította be, hogyan történhetett, hogy védencének eszébe sem jutott segíteni a valódi áldozatoknak? Miként lehetett, hogy a „rettegésben” lévő Deme nem a mentőket vagy a rendőrséget értesítette, hanem tanárokat hívogatott telefonon, majd átöltözött, Tescóba ment vásárolni a gyilkosság után, ahol a színjáték tetőpontjaként eljátszotta a kiérkező rendőröknek, hogy tőlük hall először a gyilkosságról?

Hová tűntek a pénzek?

Ruttner György ragaszkodott hozzá, hogy védence „rosszkor volt rossz helyen”, s a gyilkosságra két verziót képzel el. Az összeesküvés elméletének, vagyis az előre kiterveltségnek nincs alapja, csak feltevések léteznek róla. Valószínűbb, hogy K. Tamás „bekattant”, s felindulásból ölt. Igaz, ezt cáfolni látszik, hogy K. eleve csőre töltött fegyverrel érkezett a helyszínre, de ennek okáról az érintettnek kéne nyilatkoznia. Stiller Magdolna ügyvéd szerint viszont K. Tamásnak semmiféle indítéka nem volt a gyilkolásra.
Ruttner György szerint Deme ellen nincsen bizonyíték az emberölésre, legfeljebb bűnpártolás miatt kérdőjelezhető meg a szerepe. De, tette hozzá, „nem büntethető az, aki kényszer vagy fenyegetés hatása alatt cselekszik”. Az ügyvéd szerint sikkasztást sem követett el Deme, mert az eltulajdonított pénzt nem a saját javára, hanem az iskola, illetve a csepeli szocialista párt kasszájába juttatta. Több tanú is alátámasztotta, hogy a fiktív számlázásokból származó pénzből fizették ki feketén a dolgozókat, illetve abból költöttek a helyi MSZP kiadásaira.
Pörzse Sándor, K. Ildikó harmadrendű vádlott ügyvédje szerint védence legfeljebb a számviteli fegyelmet sértette meg, de a vagyon elleni bűncselekményt és a magánokirat-hamisítást nem követte el. Az ügyész felfüggesztett börtönbüntetést kiszabását és a sikkasztásból származó mintegy hatmillió forint felének a visszafizetését indítványozta a bíróságnál K. Ildikó esetében. A hiányzó összeg másik felét Demének kell megtérítenie.
Magyar György szerint a kettős gyilkosság példátlan bűncselekmény, ezért példátlanul szigorú büntetést kért a bíróságtól. Az ügyvéd szerint Deme Gábort felbujtóként, tettestársként is felelősségre kell vonni. Emlékeztetett arra a felkiáltásra, amelyet állítólag Deme mondott Takács József halála után – „Mi lesz velem nélküled, Jóska” –, s amelyet a védelem Deme javára próbált beállítani. A kiáltás álszenten hangzik a feltehető gyilkos szájából, joggal és őszintén ugyanis csak a sértett fél teheti fel a kérdést: „Mi lesz velünk nélküled, Jóska?”


Szöveg: Csarnai Attila
Fotó: Halászi Vilmos


Minden jog fenntartva, cikkek, képek, forrás megjelöléssel használhatók! Forrás: www.csepelivaroskep.hu
Csepeli HírmondóIratkozzon fel hírlevelünkre, hogy első kézből értesülhessen híreinkről, programjainkról!