CSEPELI HÍRMONDÓ

A fájdalom hasznos is lehet, hiszen megmentheti a szöveteket a károsodástól

2012-06-21 kategória: Életmód megtekintve: 1,272

Miért fáj?

Nyilall, szúr, hasogat, lüktet, szorít, nyom – mindezt mondhatjuk egyetlen szóval is: fáj. A fájdalom univerzális jelenség, az orvosi szótár meghatározása szerint olyan változatos mértékű és helyű, jól körülírt vagy kiterjedt kellemetlen érzés, melyet rendszerint az érzőidegek továbbítanak az agyba. A fájdalomra azonnal reagálunk, s minél gyorsabban szeretnénk megszüntetni.

A fájdalom érzése a fájdalomreceptorokból indul ki, melyek a belső szervek egyes pontjain és a bőrben helyezkednek el. A fájdalomérző idegvégződések – melyek milliószámra találhatók az izmainkban, az ízületeinkben, a bőrünkben stb. – eloszlása nem egyenletes: az ujjbegyünkben például sokkal több van belőlük, mint a hátunk közepén. Ha ezeket az idegvégződéseket a szervezet számára ártalmas hatás éri, a gerincvelőn keresztül ingerületet küldenek az agyba. Az, hogy ez az inger milyen gyorsan terjed, változó. A tompa fájdalom lassabb vezetési sebességű idegrostokon terjed, mint az az érzet, mely az erős, súlyos fájdalmat okozó sérülést viszi hírül.

A fájdalom hasznos, hiszen olyan védekezőreakció, amely megment minket a szövetek károsodásától. Ugyanis az az ingerület, mely a fájdalmat kiváltja, a gerincvelőn keresztül reflexes mozgásokat indíthat el: ha véletlenül hozzáérünk egy forró tárgyhoz, azonnal elkapjuk a kezünket, még mielőtt végiggondolnánk, mi is történt valójában.

Akut fájdalom

A fájdalomnak ezt a típusát többnyire valamilyen külső szövetsérülés váltja ki: ebben az esetben pontosan tudjuk, hol van a baj. A fájdalom lehet gyenge, és csupán egy pillanatig tartó – például rovarcsípés -, de lehet napokig, hetekig tartó és erős is: ilyen a csonttörést vagy az égési sérülést kísérő fájdalom Általában az akut fájdalom egy előre elég pontosan meghatározható időszak és a kiváltó ok megszüntetése – például egy rossz fog kihúzása – után elmúlik.

Krónikus fájdalom

Rendszerint abban az esetben beszélünk a fájdalom e típusáról, ha félév elteltével, a sérülés gyógyulását követően is fennmarad. Időnként nem derül ki, mi okozza a krónikus fájdalmat, aminek azért gyakran valamilyen krónikus megbetegedés, például ízületi kopás az kiváltó oka. Ám eredhet sérülésből, gyulladásból, műtétből, melyek a gerincvelőt vagy a perifériás idegeket érintik. Az idegek fájdalmának ez a típusa az, ami az eredeti sérülés gyógyulása után is kínoz: ez azért van, mert a fájdalmat ilyenkor már nem a sérülés, hanem az ideg károsodása okozza.

A leggyakoribb fájdalmak: fejfájás, ízületi és csontfájdalmak, fogfájás, különböző gyulladás, illetve fertőzés okozta fájdalmak, menstruációs fájdalom, műtéti sebfájdalom, a daganatos betegségek okozta fájdalom.

A leggyakoribb fájdalmak

Fejfájás
Ez az a fájdalom, amellyel szinte mindenki találkozott már. Szerencsés esetben ritkán, ám vannak olyanok – statisztikák szerint a lakosság legalább ötöde -, akiket rendszeres időközönként gyötör ez a fájdalom. Az esetek nagy részében „egyszerű” fejfájásról van szó, melyet például megfázás, közeledő időjárási front, túlzott alkoholfogyasztás vagy éppen megfeszített szellemi munka idéz elő.

A fejfájásokat alapvetően két nagy csoportra oszthatjuk: az egyik csoportba az úgynevezett másodlagos vagy tüneti fejfájások sorolhatók, melyek mögött jól felismerhető szervi elváltozás áll – például nyaki gerinc különböző eredetű elváltozásai, lázas betegség stb.
Ha viszont nincs kimutatható ok a fájdalom hátterében, elsődleges vagy önálló fejfájásról beszélünk. A fejfájások jelentős hányada ebbe a csoportba tartozik.
Az önálló fejfájások leggyakoribb formái. A tenziós, a „cluster” fejfájás, és a migrén.
A tenziós fejfájás jellegzetessége, hogy félórától akár egy hétig is elhúzódhat, enyhe vagy közepes erősségű, rendszerint az egész fejre kiterjedő nyomó, „abroncsszerű” fájdalom, mely nem rosszabbodik fizikai megterhelésre, nem kíséri hányinger.
E fejfájástípus kialakulásában sokszor nagy szerepe van a stressznek, a mozgásszegény életmódcnak is.
A cluster fejfájás általában a férfiakat sújtja: rohamokban érkezik és jellegzetesen fél-egy óráig tart. Általában fejfájásra ébred a beteg, és a fájdalom sokszor naponta többször is visszatér. Az erős, féloldali fájdalom a szemüregben, a homlokon és a halántékon lokalizálódik. A roham alatt a beteg nyugtalan.
Ezt a típusú fejfájást még az is jellemzi, hogy a roham sokszor óramű pontossággal jelentkezik, ugyanabban az órában, akár naponta többször is. Megfigyelték – magyarázat egyelőre nincs rá -, hogy a cluster fejfájás a dohányosok körében sokkal gyakrabban fordul elő.
A migrén a leggyakrabban előforduló fejfájástípus: lüktető, görcsös, 4-72 óráig tart. Általában féloldali fejfájásként ismerik, de a kétoldali fájdalom sem ritka.
Jellemzője, hogy hányingerrel, hányással, fény- és hangkerüléssel, fokozott gyengeségérzéssel társul.
A migrénes rohamot – főleg a nőket érinti – leginkább egy elsötétített, csendes szobában, mozdulatlanul vészelhetjük át.

Hát- nyak és derékfájás
A krónikus fájdalmak közül ezek a leggyakoribbak, melyek kiváltó oka legalább harmincféle különböző betegség lehet, a csontritkulástól kezdve a porckorongsérven át a lumbágóig. Mivel testünk nyaki és háti része jól ellátott fájdalomérző szabad idegvégződésekkel, így könnyen megérthető, miért gyakoriak az e területekről kiinduló fájdalmak.

Fogfájás
Amikor a fog egészséges, a belsejében lévő ideg védve van: felül a zománc, a gyökerét pedig a fogíny takarja. Ám, ha sérül a fogzománc, beteg lesz az íny, a károsító hatások egy idő után elérik az ideget, amely erre erős fájdalommal reagál. A fogfájás leggyakoribb oka a kezeletlen fogszuvasodás, a foggyökér táján keletkező gyulladás, a fogágybetegség. A legtöbb fogfájás a helyes fogápolással és a félévenkénti fogorvosi ellenőrzéssel megelőzhető. Ha mégis fájni kezd a fogunk, mihamarabb keressük fel a szakorvost, mert a fájdalomcsillapító csak arra való, hogy átvészeljük azt az időszakot, míg beülünk a fogorvosi székbe.

A belső szervekből eredő fájdalom
A zsigeri fájdalmakra jellemző, hogy nem csupán ott fáj, ahol az inger ténylegesen hat, hanem a test távolabbi részén is. Ezért érezhet hát- vagy derékfájást egy nő menstruáció idején, vagy gyomortájéki fájdalmat az, akinek a szívével van a gond. A fájdalom kisugárzása nem véletlenszerű: általában olyan területre hat, amely közel található ahhoz az embrionális szövethez, amelyből az adott szerv kialakult.
A zsigeri fájdalmak pontos meghatározása azért nehéz, mert nincs túl sok fájdalomérző receptor a belső szervekben.

Hogyan csillapítsuk?

A különféle fájdalmakat a jól ismert házi praktikákon kívül – jegelés, borogatás, fáslizás stb. – a recept nélkül kapható gyógyszereken át az erős fájdalomcsillapítókig, valamint sebészi beavatkozással – idegek, idegdúcok kiirtása stb. – csillapíthatjuk.

A nem szteroid fájdalomcsillapítokból széles választék áll rendelkezésre. Amellett, hogy e szerek valóban hatékonyak, nem árt tudni leggyakoribb mellékhatásukról sem: mivel a gyomor nyálkahártyája sérülhet a szedésük következtében – fekély is kialakulhat -, így ezek alkalmazásával is bánjunk óvatosan.
Az ízületi és izomfájdalmakat helyileg alkalmazott kenőcsökkel, pakolásokkal enyhíthetjük.

A daganatos megbetegedések okozta fájdalom a legintenzívebb. Ma már mindenkinek joga van ahhoz, hogy részesüljön olyan fájdalomcsillapításban, amely elviselhetővé teszi a betegségét. Ha a daganatos betegnek fájdalmai vannak, azt közölje orvosával, aki személyre szabottan, többféle módszer közül választhatja ki a legmegfelelőbbet. A hatályos Egészségügyi Törvényben a következő szerepel: „a fájdalmak csillapításához és szenvedésének csökkentéséhez” joga van minden magyar állampolgárnak.


Minden jog fenntartva, cikkek, képek, forrás megjelöléssel használhatók! Forrás: www.csepelivaroskep.hu
Csepeli HírmondóIratkozzon fel hírlevelünkre, hogy első kézből értesülhessen híreinkről, programjainkról!