6. Hungarikum Fesztivál: a magyar kultúra legjava

Nagyszerű hétvégi programban lehetett részük a Hungarikum Fesztivál látogatóinak. Az egész napos rendezvényen népi mesterségbemutatók, színpadi előadások, színes gyermek programok, gasztronómiai élmények várták az érdeklődőket a Daru-dombon.

Népi mesterségek: busóálarc, matyó babák

A magyar kultúra értékeit felvonultató rendezvényen népi mesterségek is bemutatkoztak. A nádudvari fazekasok, a kovácsműhely, a matyó hímzés mellett az érdeklődők többek között bepillantást nyerhettek a busómaszkkészítés rejtelmeibe és fel is próbálhatták a különleges álarcokat. Harmatos Zoltán népi iparművész lapunknak elmondta, hogy a mohácsi busómaszkok fűzfából készülnek. A felvágott, kiszárított fát méretre szabják, annak függvényében, hogy gyermekeknek vagy felnőtteknek készül az álarc, majd hozzálátnak a faragáshoz. „Bizonyos arányokat figyelembe kell venni, be kell tartani, de mindenkinek megvan a saját, jellegzetes stílusa. A maszkon szinte minden állati eredetű, az arcot sertés vérrel festem, a fejét birkabőr és kosszarv díszíti. Évente 50-60 maszkot készítek, melyeket elsősorban a mohácsi hagyományőrzők és turisták vásárolnak meg.”

A népi mesterségek sátránál különleges kézzel készült matyó babákkal és készítőjükkel, Dorogi Ferencnével is megismerkedhettek a látogatók. „Mezőkövesdről származom, szeretném, ha a matyó hagyományok megmaradnának az utókornak. Már nyugdíjasként kezdtem babakészítéssel foglalkozni. Többnyire magam jöttem rá e tevékenység fortélyaira, de könyvekből, régi fényképekből is sokat tanultam. Mezőkövesden élt egy babakészítő, a halála után megvásároltam a hagyatékát, ebben rengeteg értékes kellék, szabásminta, szerszámok, anyagok voltak, amelyek most nagyban segítik a munkámat. Egy-egy ruhadarab megvarrása sokszor bonyolult és időigényes munka, de annál nagyobb a sikerélmény amikor elkészül.”

Ökörsütés, magyar ízek

A tradicionális hazai ételek közül bajai halászlevet, karcagi birkapörköltet, kürtőskalácsot, lángost és rétest is kóstolhattak az érdeklődők. A fesztivál igazi különlegessége az ökör pecsenye volt. Kocsis György szakácsmester a sütés fortélyaiba beavatva elmondta, a konyhakész, nyársra húzott szürkemarha 250 kg-ot nyomott. A húst pácolták, a hagyományos magyar fűszereket tartalmazó nedves pácot a húsba injektálták, sütés előtt pedig megtűzdelték füstölt szalonnával. A sütést éjfélkor kezdték, az elkészítési idő – az állat nagysága és a hús minőségének függvényében – 12-14 óra. Az egytálételek mellett a kézműves kiállítók standjainál sokféle ínyencség közül válogathattak még az érdeklődők. Voltak házi sajtok, füstölt hústermékek, szörpök és lekvárok is.

Színpadi programok

A színpadon egész nap színes előadások szórakoztatták a nézőket. A délelőtti műsort a Magyar Népmese Színház Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack című előadása nyitotta, majd Hortobágyi csikós bemutató következett. Felléptek Kökény Csaba és zenésztársai, az Áldás együttes pedig nép hangszer bemutatót tartott. Kora délután a Kék katica gyerekzenekar adott koncertet, de a Gobé zenekar is nagyszerű hangulatot teremtett.

Állatbemutatók

Az idei fesztiválon az állatbarátok is megtalálták a számukra legérdekesebb programokat. Volt állatsimogató, galamb bemutató, lovaglás, de magyar kutyafajtákkal is megismerkedhettek az érdeklődők. A kilenc magyar kutyafajta közül idén a puli és a mudi mutatkozott be. Mohácsy-Kisfalusi Renáta, kutyakiképző, néhány éve szeretett bele a fajtába, másfél éve Acsai Vértes néven megalapította saját mudi kennelét. Tenyésztőként vallja, a stabil idegrendszer a legfontosabb. Ahogy fogalmaz, a mudi egy remek választás, hisz ideális a mérete, kellőképpen temperamentumos a viselkedése, intelligens és gazdacentrikus, remek lelki társ.

Legszebb konyhakert

Délután átadták a legszebb konyhakert díját. Ebben az évben Csepel ötödik alkalommal csatlakozott a versenyhez, melynek célja a ritka tájhonos termesztett fajták felkutatása és olyan módszerek, praktikák összegyűjtése, amelyek mára már eltűnőben vannak, megőrzésük azonban fontos lenne.

A versenyt Normál kert kategóriában – a tavalyi évhez hasonlóan – idén is Oláh István és felesége, valamint Géczi Tibor nyerte. Oláh Istvánék kertjében sokféle gyümölcs megtalálható, de különleges növényekkel is szívesen kísérletezgetnek. A banán alakú és a tüskés uborka, a grill padlizsán és a földimogyoró is újdonságnak számít a kertjükben. Istvánnak sok munkát ad a kert, nemrég 30 liter mustot préselt ki a megtermelt szőlőből, melynek nagyobb részéből bort készít. Az idei versenyben több különdíjat is kiosztottak.

A legszebb lugas elismerést Bacsik Lajos kapta, a legrózsásabb konyhakert Danics Bélánéé lett, a legnagyobb sárgabarackfával pedig Fichtinger Gyuláné büszkélkedhet. Az országos versenybe Oláh István kertjét nevezték, aki a bio módszerek alkalmazásának köszönhetően különdíjban is részesült.

Játék és koncert

A Hungarikum Fesztiválon a legkisebbekre is gondoltak, volt arcfestés, népi játszóház, nagyméretű fajátékok, de a körhinta és a gombfoci is izgalmas program volt a gyerekek számára.

A Hungarikum-kvízzel a program szervezői játékra hívták a gyerekeket és a felnőtteket is. A kitöltött szelvények sorsoláson vettek részt, a szerencsések ajándékcsomagot nyertek. A Hungarikum Fesztivált egész nap óriási érdeklődés kísérte, igazi mozgalmas családi nap volt, melyet a Magna Cum Laude koncertje zárt.

A 9 éves Dóri egyike volt a Hungarikum kvíz nyerteseinek. A kislány és édesanyja Andrea elmondta, nagyon jól érezték magukat a rendezvényen, szívesen részt vesznek a kerületi programokon. „A lovasbemutató, a lovaglás és az arcfestés tetszett a legjobban. A Hungarikum- kvíz feladatai nem voltak nehezek, örülök, hogy nyertem.”

A 7éves Ricsi édesanyjával, Kingával érkezett a fesztiválra. Elmondták, a kerületben sok a családbarát, gyermekközpontú program, melyeket gyakran látogatnak. Ricsi minden rendezvényen megtalálja a neki való szórakozást. A Hungarikum Fesztiválon elsősorban a népi játékoknál próbálgatta az ügyességét, de a koncert is érdekli a családot.