KIRÁLYERDEI MŰVELŐDÉSI HÁZ

Filip Tamás az irodalmi kávéházban

2012-10-09 kategória: KIRÁLYERDEI MŰVELŐDÉSI HÁZ megtekintve: 746

Második alkalommal hívták meg az érdeklődőket egy irodalmi kávéházi beszélgetésre a Királyerdei Művelődési Házba, ahol Szentmártoni János, József Attila-díjas költő, a Magyar Írószövetség elnöke kérdezte Filip Tamás költőt, a Magyar Napló című folyóirat versszerkesztőjét a költészetről és verseiről.

A csepeliek számára mindkét költő ismert személy, hiszen Csepelen élnek, és nem először találkoztak közönségükkel. Szentmártoni János elmondta, hogy az irodalmi kávéházi beszélgetés jó ötlet, mert az írók ily módon közelebbről megismertetik az olvasókkal a kortárs irodalmat. Erre pedig nemcsak a Belvárosban nyílik mód, hanem egy külső kerületben, Csepelen is.

Filip Tamás a költőtárs kérdéseire elmondta, hogy személyisége és szemlélete végigkíséri az életben, s ez nyomot hagy a versein. Ekképpen ugyanaz a vers születik meg újra és újra, csak más formában és megközelítésben. Gyerekkorára úgy emlékezett, hogy „csöndes és nyugodt világ vette körül”. A csepeliség lényege a sajátos erdős táj, amely változott, de maradt is még belőle. Verseire nem véletlenül jellemző a filmszerűség, hiszen szerette a filmeket, és serdülőként még arra is gondolt, hogy rendező lesz. A kortárs irodalomban

jó tendenciának tartja, hogy újra erősödik a közéleti szerepvállalás hangja, amely megszakításokkal mindig jellemezte a magyar irodalmat. Néhány író szájából elmésként hathatott a mondás — „az irodalomnak nem népben-nemzetben, hanem alanyban és állítmányban kell gondolkodnia” –, de ez az állítás hamisan cseng, mert inkább bonmotnak jó és leszűkíti az irodalmi kereteket. Verseinek közérthetőségéről úgy fogalmazott, hogy „amikor írok, mindjárt olvasó is vagyok”.

 


Minden jog fenntartva, cikkek, képek, forrás megjelöléssel használhatók! Forrás: www.csepelivaroskep.hu
Királyerdei Művelődési HázIratkozzon fel hírlevelünkre, hogy első kézből értesülhessen híreinkről, programjainkról!