KIRÁLYERDEI MŰVELŐDÉSI HÁZ

Királyerdei Tájház

Május 1-jén megnyílt a kerület újabb muzeális bemutatóhelye, a Királyerdei Tájház. Csepel Királyerdő nevű városrésze uradalmi erdő volt évszázadokon át, majd a királyi család magyarországi vagyonkezelősége átengedte azt a Magyar-Hollandi Bank Részvénytársaságnak értékesítésre. A parcellázásra az 1930-as évek közepén került sor, akkoriban épült fel a tájház eredetije is, az a Szentmiklósi úti vályogház és a mellette álló ól, melyek most újra állnak a Királyerdei Művelődési Ház kertjében.

A romos épületeket néhány éve elbontották, de a nyílászárók, a vályogtéglák, a ház alapjául szolgáló terméskövek, égetett agyagtéglák és a tetőszerkezet még menthető részei beszállításra kerültek a Csepeli Helytörténeti Gyűjteménybe. Ezeknek az anyagoknak a felhasználásával, a régi méretek alapján, korabeli technikák alkalmazásával lett megépítve a háromosztatú parasztház, valamint a disznó- és csirkeól. A ház mellett egykor álló sufnit és az árnyékszéket már évtizedekkel ezelőtt lebontották, így azok az adott korra jellemző rekonstrukciókként lettek felhúzva. A kút fa felépítményét szintén kicserélték, fémszerkezettel váltották fel, ám most az is visszakapta egykori külsejét.

Az eredeti állapotában elkészült épületegyüttes, a ház konyhája-kamrája, utcafronti szobája és a fészer olyan – Csepelről származó – berendezést kapott, mely elénk tárja az 1930-as évek csepeli átlagemberének mindennapjait, ötvözve a még erősen vidékies élet sajátosságait a gyárvárosi lét szokásaival, használati tárgyaival, helyi vonatkozásokkal. A kisipari bútorok, felszerelések mellett a Weiss Manfréd gyár helyben készült termékei szintén megtalálhatóak, mint a korra jellemző háztartási eszközök. A lakóépület másik szobájában a régmúltat idéző magyar néprajzi kiállítás tekinthető meg, melynek muzeális anyaga kisebb hányadban a kerületből, nagyobbrészt az ország különböző vidékeiről került begyűjtésre. A berendezett szentsarok, a parasztság munkaeszközei, a pásztorfaragások mellett egy Csepel-Kertvárosból származó, vályogból falazott katlan is bemutatásra került. Az ól sem maradt üresen, benne jelenleg öt tyúk és három kacsa lakik.

A tárlat díjmentesen megtekinthető a Csepeli Helytörténeti Gyűjtemény nyitvatartási ideje alatt (szerdán 8-14.30 óráig, pénteken 14-18 óráig, szombaton 9-13 óráig – júliusban és augusztusban előzetes bejelentkezéssel), vagy csoportok számára egyéb, előre egyeztetett időpontban.


Minden jog fenntartva, cikkek, képek, forrás megjelöléssel használhatók! Forrás: www.csepelivaroskep.hu
Királyerdei Művelődési HázIratkozzon fel hírlevelünkre, hogy első kézből értesülhessen híreinkről, programjainkról!