A hagyományoknak megfelelően a Daru-dombon emlékeztek a csepeliek államalapításunk nemzeti ünnepére augusztus 20-án. Pontosan délben megtörtént az új kenyér szentelése és megszegése, majd több tucat cipót osztottak ki a jelentkezőknek. A kenyeret Borbély Lénárd polgármester szegte meg Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek, valamint Németh Szilárd országgyűlési képviselő jelenlétében. Németh Szilárd ünnepi beszédében azt emelte ki, hogy minden előttünk járó nemzedéket próbára tett a történelem, és ez most sincsen másképpen. Az egész napos programsorozatot a Csepeli Városkép Kft. rendezte a csepeli önkormányzat támogatásával.
Németh Szilárd emlékeztetett rá, hogy augusztus 20-án azt a Magyarországot ünnepeljük, amelynek mindig meg kellett védenie magát és Európát. Szent István örököseként Szent László alakította ki a határvédelmet, aminek máig ható következménye van. Erős hitre és jó választásra van szükség, hogy méltók legyünk az elődeinkhez. Elődeinket folyton próbára tették, és most is az történik, amikor meg kell védenünk a hagyományos értékeinket.
Az ünnepi programsorozat és szórakoztató műsorok délelőtt 10 órakor kezdődtek és késő estig tartottak. Először a Magyar Népmese Színház műsorát tekinthették meg a nézők, amely Mátyás király születése napját mutatta be. A színpadon ezt követően reneszánsz tánc- és öltözködési bemutatót tartottak. Hamarosan az őseink dallamvilágát hallgathatták meg az érdeklődők. A déli kenyérszentelés után páncél- és fegyvermustra következett, amelyet látványos párbajbemutatóval színesítettek. A Görömbő Kompánia előadásában mesébe szőtt tánc, táncba szőtt mese szórakoztatta a nézőket. A Csepel Hangja Kórus és Kalapács József előadásában István, a király című műsorát tekinthették meg. Délután három nemzet – a lengyelek, törökök és magyarok — táncával ismerkedhettek meg az érdeklődők, majd a Petróleum zenekar fellépése következett.
A szórakoztató műsorok, játékok, bemutatók kínálata olyan bőséges volt, hogy mindet kipróbálni sem lehetett. A Csepeli Helytörténeti Gyűjtemény „büntetés-végrehajtási alosztálya” a régmúlt kínzási és kivégzési eszközeiből nyújtott ízelítőt. Íme, néhány: nyakazás, máglya, deres, kaloda. Pár lépésre innen szelídebb foglalkozások várták a népet: a közkedvelt arcfestés, játékok készítése textilből, a fazekas mesterség bemutatása. A mesterségek utcájában a kovácsműhelyt keresték fel legtöbben. Sabján Róbert csepeli kovács hangos kopácsolása messze hallatszott, és vonzotta a látvány a gyerekeket. Velük együtt készített szerencsepatkót vagy más apróságot, amiket megrendeltek tőle. Sabján Róbert ezt mondta: „Csepelen van a műhelyem, ott dolgozom évek óta kovácsként. Komoly berendezésem, kohóm van otthon. A vasat 900-1000 fokra hevítem, utána megmunkálom. Megrendelésre különféle dísztárgyakat készítek, például antik fegyvereket, kardokat; máskor szobrokat restaurálok. Amit csinálok, nem tömeggyártás. Olyasféle tárgyakat kovácsolok, amelyek boltban nem kaphatók. Amiket készítek, elég sok munkát igényel, a fizetőképes kereslet ugyanakkor korlátozott. A Tamariska-dombon található Büszkeségpont bejárata feletti táblát is én készítettem: kevesen hinnék, de 160 kilót nyom.”
A mesterségek utcájában a kódexmásolás váltott ki feltűnő érdeklődést. Vajon hogyan és mivel írtak elődeink? Hát lúdtollal és speciális tintával. Gubacstintát és széntinta használtak. A helyszínen elmagyarázták az írás kialakulását és fejlődését az elmúlt évezredekben. Egy másik sátorban a kézműves mesterség titkait ismerhették meg az érdeklődők. A középkori katonák életmódja ezúttal is sokakat érdekelt. Kiváltképpen az, hogyan harcoltak, vívtak egymással életre-halálra menő csatákat. Csattogtak a kardok, jajveszékelt a vesztes fél – a gyerekek tátott szájjal izgulták végig a jeleneteket. Vámos Istvánné két porontyával érkezett a Daru-dombra: „Tavaly is nagy élmény volt számunkra a sokféle bemutató. A gyerekeim élvezik a különféle játékokat, ügyességi próbákat. Órák hosszat is elsimogatnák az állatokat, mert otthon nincsenek jószágaink. A korhű öltözékben felvonuló katonák látványa kiváltképpen lenyűgözi őket. Mintha moziban lennének, de ez maga a valóság… A fiúk szívesen játszanak katonásdit. Most átélhették azt, hogyan harcoltak régen.”
Csak felsorolásképpen érdemes még megemlíteni, miféle programok várták még a látogatókat. Íme: gyermekjátszótér és körhinta, íjászati ismeretek, a Csepeli Galambtenyésztő Egyesület bemutatója, állatok simogatása, ahol volt ló, kecske, birka, nyúl. A motorok kiállításán a Pannóniák széles választékát tették közszemlére. Felállították a honfoglalás korát idéző jurtákat. Aki akarta, megkóstolhatta a vasalós lepényt és ehetett az ország tortájából.
Estére járt, amikor a nap fénypontjaként a Neoton Família zenekar sztárjai léptek a színpadra, és a közönség üdvrivalgása közepette adtak emlékezetes koncertet. Az ünnepi programokat az esti tűzijáték zárta.
Cs. A.
Teljes galériánkat megtekinthetik IDE kattintva.
EGÉSZ NAPOS CSALÁDI PROGRAM A DARU-DOMBON
10:00 Mátyás király születése napja – a Magyar Népmese Színház műsora
11:00 Reneszánsz tánc- és viseletbemutató
11:30 Őseink dallamvilága dobokon
12:00 Ünnepi kenyérszentelés
12:30 Páncél- és fegyvermustra, párbajbemutató
13:00 Szent István-napi kenyér – mesébe szőtt tánc, táncba szőtt mese a Görömbő Kompániával
14:00 István, a király – a Csepel Hangja kórus és Kalapács József előadásában
15:30 Három Nemzet Tánca – lengyel, török és magyar néptáncegyüttesek műsora
17:00 A Retroleum Zenekar fellépése
19:30 Neoton Família Sztárjai koncert
21:15 Tűzijáték
Honfoglalók jurtái, zsoldosok tábora, mesterségek utcácskája, állatbemutatók, lovaglás és rengeteg játék
Magyaros ételek, lángos, vasalós lepény, erdélyi kürtőskalács, országtorták
MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK!
A programváltoztatás jogát fenntartjuk!
