{"id":1227,"date":"2019-04-11T19:14:23","date_gmt":"2019-04-11T19:14:23","guid":{"rendered":"http:\/\/www.csepelivaroskep.hu\/hirmondo\/?p=1227"},"modified":"2019-04-11T19:38:10","modified_gmt":"2019-04-11T19:38:10","slug":"kilencveneves-a-vilaghiru-csepeli-kerekpargyartas","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.csepelivaroskep.hu\/hirmondo\/2019\/04\/11\/kilencveneves-a-vilaghiru-csepeli-kerekpargyartas\/","title":{"rendered":"Kilencven\u00e9ves a vil\u00e1gh\u00edr\u0171 csepeli ker\u00e9kp\u00e1rgy\u00e1rt\u00e1s"},"content":{"rendered":"\n

Kilencven\n\u00e9vvel ezel\u0151tt, 1929-ben kezdtek el gy\u00e1rtani ker\u00e9kp\u00e1rokat a csepeli Weiss\nManfr\u00e9d Gy\u00e1rban, miut\u00e1n a c\u00e9gtulajdonos hamar r\u00e1j\u00f6tt, mekkora \u00fczlet rejlik\nbenne. Az elm\u00falt \u00e9vtizedekben \u00f6sszesen 40 milli\u00f3 Csepel ker\u00e9kp\u00e1rt gy\u00e1rtottak.\nNemcsak Magyarorsz\u00e1gon, hanem k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n is keresett cikk lett. Vil\u00e1gm\u00e1rkak\u00e9nt\nadt\u00e1k el sz\u00e1mos nyugati orsz\u00e1gban. A csepeliek t\u00f6megesen j\u00e1rtak ker\u00e9kp\u00e1rral a\ngy\u00e1rba; a gy\u00e1rkapukn\u00e1l \u0151rz\u00f6tt biciklimeg\u0151rz\u0151ket l\u00e9tes\u00edtettek. A csepeli\nker\u00e9kp\u00e1rgy\u00e1rt\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l N\u00f3gr\u00e1di L\u00e1szl\u00f3 f\u0151m\u00e9rn\u00f6k, f\u0151konstrukt\u0151r, a Csepel\nM\u0171vek Ker\u00e9kp\u00e1rgy\u00e1r\u00e1nak egykori vez\u00e9rigazgat\u00f3ja tartott el\u0151ad\u00e1st a F\u0151v\u00e1rosi\nSzab\u00f3 Ervin K\u00f6nyvt\u00e1r S\u00e9t\u00e1l\u00f3 utcai k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1ban \u00e1prilis 10-\u00e9n. <\/p>\n\n\n\n

A\nker\u00e9kp\u00e1r t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l tal\u00e1n nem mindenki tudja, hogy a k\u00e9tkerek\u0171 j\u00e1rm\u0171r\u0151l\nel\u0151sz\u00f6r Leonardo da Vinci, a renesz\u00e1nsz kor sokoldal\u00fa it\u00e1liai mestere k\u00e9sz\u00edtett\nrajzokat \u00f6tsz\u00e1z \u00e9vvel ezel\u0151tt. A rajzokat az 1960-as \u00e9vekben fedezt\u00e9k fel a\nm\u0171v\u00e9sz hagyat\u00e9kai k\u00f6z\u00f6tt. Ezeken j\u00f3l l\u00e1that\u00f3ak a kerekek, a korm\u00e1ny, a hajt\u00e1s\n\u00e1tt\u00e9t \u00e9s a ped\u00e1l. Az els\u0151 ker\u00e9kp\u00e1rokat viszont j\u00f3val k\u00e9s\u0151bb, a 19. sz\u00e1zad\nelej\u00e9n kezdt\u00e9k el gy\u00e1rtani fut\u00f3g\u00e9p n\u00e9ven n\u00e9h\u00e1ny nyugat-eur\u00f3pai orsz\u00e1gban, majd\nmegjelentek az \u00fagynevezett magas ker\u00e9kp\u00e1rok, amelyeknek az els\u0151 kereke j\u00f3val\nnagyobb volt az els\u0151n\u00e9l. K\u00e9s\u0151bb \u00e1ttervezt\u00e9k ezt, \u00e9s \u00faj t\u00edpusk\u00e9nt k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k a\nmai biciklikre m\u00e1r jobban jellemz\u0151 darabokat. Az els\u0151 vir\u00e1gkor\u00e1t a 19. sz\u00e1zad\nv\u00e9g\u00e9n \u00e9rte el. Katonai c\u00e9lokra is haszn\u00e1lt\u00e1k, mert olcs\u00f3bb volt a lovakn\u00e1l.\n\u00dajabb \u00e9s \u00fajabb t\u00edpusok terjedtek el, egyebek k\u00f6z\u00f6tt a tandem ker\u00e9kp\u00e1rok.\nBudapesten a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n kezdt\u00e9k ellepni az utc\u00e1kat. Akkor m\u00e9g k\u00fclf\u00f6ldr\u0151l\nimport\u00e1lt\u00e1k \u0151ket, \u00e9s ker\u00e9kp\u00e1riskol\u00e1kat hoztak l\u00e9tre, hogy min\u00e9l t\u00f6bben\nmegtanuljanak biciklizni. 1927-ben 60 ezer darabot v\u00e1s\u00e1roltak k\u00fclf\u00f6ldr\u0151l. <\/p>\n\n\n\n

A Weiss-csal\u00e1d\ngyorsan felismerte, hogy a ker\u00e9kp\u00e1rgy\u00e1rt\u00e1sban komoly lehet\u0151s\u00e9gek vannak.\n1928-ban az osztr\u00e1k Puch M\u0171vekt\u0151l megvette a licencet, a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben pedig\nnekifogott a gy\u00e1rt\u00e1snak. Rekl\u00e1mc\u00e9lb\u00f3l j\u00f3kora h\u00edrver\u00e9st is csapott, a plak\u00e1tokon\na csal\u00e1d tagjai k\u00f6zlekedtek k\u00e9tkerek\u0171vel. M\u00e1r az els\u0151 esztend\u0151ben 23 ezer ker\u00e9kp\u00e1rt\ngy\u00e1rtottak \u00f6tf\u00e9le t\u00edpusban. Ez a sz\u00e1m 1939-re megh\u00e1romszoroz\u00f3dott. A gy\u00e1r\nb\u00fcszk\u00e9n tette k\u00f6zz\u00e9, hogy naponta 240 ker\u00e9kp\u00e1rt \u00e1ll\u00edt el\u0151. Eleinte 150-200\nmunk\u00e1s dolgozott az \u00fczemekben, azt\u00e1n egyre t\u00f6bben. N\u0151tt a k\u00e9tkerek\u0171ek\nv\u00e1laszt\u00e9ka: gy\u00e1rtottak f\u00e9rfi \u00e9s n\u0151i v\u00e1ltozatot, \u00e1rusz\u00e1ll\u00edt\u00f3 bicikliket, majd a\nh\u00e1bor\u00fara k\u00e9sz\u00fcl\u0151d\u00e9s jegy\u00e9ben \u00f6sszecsukhat\u00f3 katonai ker\u00e9kp\u00e1rokat\nhegyivad\u00e1szoknak. 1938-ban jelentek meg az els\u0151 motoros ker\u00e9kp\u00e1rok. Csepelen\nnagy sz\u00f3nak sz\u00e1m\u00edtott, ha valaki megengedhette mag\u00e1nak, hogy biciklit\nv\u00e1s\u00e1roljon a 30-as \u00e9s 40-es \u00e9vekben.   <\/p>\n\n\n\n

A\nII. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n m\u00e9g t\u00f6bb ker\u00e9kp\u00e1rt k\u00e9sz\u00edtettek Csepelen, \u00e9s a\nt\u00f6megk\u00f6zleked\u00e9s hi\u00e1ny\u00e1ban rengetegen j\u00e1rtak be a gy\u00e1rba biciklivel. M\u00e1r a\nmunk\u00e1s k\u00f6zembereknek is futotta arra, hogy olcs\u00f3bb k\u00e9tkerek\u0171eket vegyenek. A\ngy\u00e1rkapuk mellett \u0151rz\u00f6tt parkol\u00f3kat hoztak l\u00e9tre, amelyek minden nap zs\u00fafol\u00e1sig\nmegteltek. 1967-ben egy \u00faj t\u00edpust kezdtek el gy\u00e1rtani, amely az egyik\nlegismertebb darab lett. A Csepel m\u00e1rkan\u00e9v alatt fut\u00f3 \u00f6sszecsukhat\u00f3 kemping\nker\u00e9kp\u00e1rok vil\u00e1gszerte n\u00e9pszer\u0171ek lettek. El\u0151nye, hogy k\u00f6nnyen sz\u00e1ll\u00edthat\u00f3 \u00e9s\nkis helyen elf\u00e9rt. 2000-ig gy\u00e1rtott\u00e1k \u0151ket, s csaknem egymilli\u00f3 darabot eladtak\nbel\u0151le. K\u00fclf\u00f6ld\u00f6n k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen kedveltek voltak N\u00e9metorsz\u00e1gban \u00e9s Sv\u00e1jcban.        <\/p>\n\n\n\n

A\nCsepel M\u0171vekben a legt\u00f6bb ker\u00e9kp\u00e1rt 1980-ban k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k, sz\u00e1m szerint 380 ezer\ndarabot. Ebb\u0151l 150 ezret k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n adtak el. A vil\u00e1g sz\u00e1mos pontj\u00e1ra sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k\n\u0151ket: p\u00e9ld\u00e1ul Hollandi\u00e1ba, Finnorsz\u00e1gba, Angli\u00e1ba, Kanad\u00e1ba, az Egyes\u00fclt\n\u00c1llamokba. A szocialista t\u00e1boron bel\u00fcl nem adtak el Csepel ker\u00e9kp\u00e1rokat, mert\naz orsz\u00e1gok maguk \u00e1ll\u00edtott\u00e1k el\u0151 saj\u00e1t term\u00e9keiket. A k\u00f6vetkez\u0151 esztend\u0151kben\nfolyamatosan visszaesett a gy\u00e1rt\u00e1s. 1975-ben megsz\u0171nt a motorker\u00e9kp\u00e1rgy\u00e1r, de\ntov\u00e1bbi t\u00edz esztendeig biztos\u00edtott\u00e1k a p\u00f3talkatr\u00e9szek ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1s\u00e1t. A hetvenes\n\u00e9vekben az volt a c\u00e9l, hogy versenyk\u00e9pes maradjon a gy\u00e1r \u00e9s seg\u00edts\u00e9k a teljes\nfoglalkoztat\u00e1s el\u00e9r\u00e9s\u00e9t. A csepeli gy\u00e1rban akkor ezeregysz\u00e1zan dolgoztak, de\nvid\u00e9ki telephelyein \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul S\u00e1rospatakon \u2013 szint\u00e9n sz\u00e1zakat foglalkoztattak.\nA Schwinn Csepel c\u00e9g 1988-ban alakult meg, amely \u00faj lend\u00fcletet adott a\ngy\u00e1rt\u00e1snak, de az el\u0151\u00e1ll\u00edtott k\u00e9tkerek\u0171ek sz\u00e1ma cs\u00f6kkent. Jelenleg Csepel\nm\u00e1rkan\u00e9ven \u00f6sszeszerel\u0151 \u00fczem m\u0171k\u00f6dik az egykori Csepel M\u0171vek ter\u00fclet\u00e9n.  <\/p>\n\n\n\n

N\u00f3gr\u00e1di\nL\u00e1szl\u00f3 szerint a Csepel ker\u00e9kp\u00e1rok sikere annak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy magas min\u0151s\u00e9gi\nsz\u00ednvonalon, sz\u00e9p kivitelben k\u00e9sz\u00fcltek, s megb\u00edzhat\u00f3ak voltak. A kelet-eur\u00f3pai\npiacon verhetetlenek voltak, de meg\u00e1llt\u00e1k a hely\u00fcket Nyugaton is. <\/p>\n\n\n\n

Cs. A.  <\/p>\n\n\n\n

Fot\u00f3: Fortepan<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Kilencven \u00e9vvel ezel\u0151tt, 1929-ben kezdtek el gy\u00e1rtani ker\u00e9kp\u00e1rokat a csepeli Weiss Manfr\u00e9d Gy\u00e1rban, miut\u00e1n a c\u00e9gtulajdonos hamar r\u00e1j\u00f6tt, mekkora \u00fczlet rejlik benne. Az elm\u00falt \u00e9vtizedekben \u00f6sszesen 40 milli\u00f3 Csepel ker\u00e9kp\u00e1rt gy\u00e1rtottak. Nemcsak Magyarorsz\u00e1gon, hanem k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n is keresett cikk lett. Vil\u00e1gm\u00e1rkak\u00e9nt adt\u00e1k el sz\u00e1mos nyugati orsz\u00e1gban. A csepeliek t\u00f6megesen j\u00e1rtak ker\u00e9kp\u00e1rral a gy\u00e1rba; a gy\u00e1rkapukn\u00e1l \u0151rz\u00f6tt […]<\/p>\n","protected":false},"author":8,"featured_media":1230,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[5],"tags":[],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.csepelivaroskep.hu\/hirmondo\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1227"}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.csepelivaroskep.hu\/hirmondo\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.csepelivaroskep.hu\/hirmondo\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.csepelivaroskep.hu\/hirmondo\/wp-json\/wp\/v2\/users\/8"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.csepelivaroskep.hu\/hirmondo\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1227"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/www.csepelivaroskep.hu\/hirmondo\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1227\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1233,"href":"https:\/\/www.csepelivaroskep.hu\/hirmondo\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1227\/revisions\/1233"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.csepelivaroskep.hu\/hirmondo\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1230"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.csepelivaroskep.hu\/hirmondo\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1227"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.csepelivaroskep.hu\/hirmondo\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1227"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.csepelivaroskep.hu\/hirmondo\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1227"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}