Címke: Ismeretterjesztő
Ásványkiállítás és börze
XXIII. Királyerdei ásványkiállítás és börze
Időpont: május 13. 10.00-18.00
Belépő: 500 Ft, 10 éves kor alatti gyerekeknek ingyenes a belépés!
Díszgalamb- és kisállatbemutató
Több százan voltak kíváncsiak a Királyerdei Művelődési Házban megrendezett díszgalamb- és kisállat-bemutatóra október 14-én. A kitelepülő állatbarátok között volt, aki sünökkel érkezett, volt, aki rágcsálókkal, köztük a program legkisebb résztvevőjével, az alig néhány centiméteres afrikai törpe egérrel. A bemutatott legnagyobb emlős a Kanga Alapítvány Füge névre hallgató Minnesotai törpedisznója volt.
A rendezvényen több mint nyolcvan díszgalambot mutattak be csepeli galambászok, valamint a meghívásukra érkezett vidéki fajtatenyésztők. Az érdeklődők megcsodálhatták a Csepeli hófehér magasröptű keringőt is, melyről a Varga László, a Csepeli Galambtenyésztők Egyesületének elnöke elmondta, e fajt több mint három emberöltővel ezelőtt, 1941-ben tenyésztették ki kerületünkben.
Az állatbemutatókon kívül a szervezők különböző játékokkal és kézműves-foglalkozással várták a gyerekeket.
Időpont: 2017 október 14., szombat, 10.00-18.00 óra
A belépés és a programokon való részvétel ingyenes!
Az állatbemutatók mellett játszóház, kézműves – foglalkozás, galambbukfenceztetés, 11 órakor galambröptetés várja a gyerekeket.
Múzeumok Éjszakája 2017
Délután 4-től este 11 óráig rendezték meg a Múzeumok Éjszakáját Csepelen a Királyerdei Művelődési Házban és kertjében, valamint a Tamariska-dombon lévő Csepeli Büszkeségpontnál és Csillagtelepen a Csepeli Polgári Vezetési Pontnál június 24-én. A Múzeumok Éjszakáját országosan az Emberi Erőforrás Minisztériuma hívta életre 15 évvel ezelőtt, Csepelen negyedik alkalommal tekinthették meg az érdeklődők kerületünk muzeális intézményeit. Ezúttal is több száz érdeklődő kereste fel a helyszíneket. Az eseményeket a Csepeli Városkép Kft. szervezte az önkormányzat támogatásával.
Országszerte 450 helyszínen csaknem 2500 program zajlott kiállításokkal, koncertekkel, rendkívüli tárlatvezetésekkel, színházi produkciókkal, gyermekprogramokkal.
Molnár Krisztián, a Királyerdei Művelődési Ház intézményvezetője arról számolt be, hogy a Csepeli Helytörténeti Gyűjtemény négy évvel ezelőtti megnyitásakor rendezték meg az első Múzeumok Éjszakáját Csepelen. Most Csillagtelepen a Tejút utcában lévő Csepeli Polgári Vezetési Pontnál várták azokat, akik az ottani óvóhelyre voltak kíváncsiak; a Tamariska-dombon lévő Csepeli Büszkeségpontnál pedig óránként szimuláltak légiriadót, hogy élményszerűen mutassák be, hogyan vonultak a domb gyomrába biztonságot keresve az emberek annak idején.
A legtöbb attrakció a Királyerdei Művelődési Háznál volt. A kertben furfangos csodavilág fogadta a gyerekeket, ahol népi játékokat, fizikai törvényszerűségeket ismerhettek meg szórakoztatóan. Odébb ugrálóváron szaladgáltak a kicsik, egy másik helyen pedig rodeóbikát próbálhattak ki a bátrak. Az épületben a Csepeli Helytörténeti Gyűjteményt tekinthették meg, ahol külön tárlatvezetéssel ismerkedhettek meg Csepel és a gyár történetével. Utoljára lehetett megnézni a plakátkiállítást, amelyet május elsején nyitottak meg. A különféle szórakoztató programok pedig egymást követték a kertben felállított színpadon. A Királyerdei Kerekítő Manó meséit a Manócska Társulat adta elő, őket követte Beretvás Róbert és a színitanodás gyerekek bemutatója. A csepeli gyerekek zenés-táncos műsorában a Kék Általános Iskola és a Herman Ottó Általános Iskola diákjai mutatkoztak be. Ezután Szemerey László bűvészkedett. Este fél nyolc volt, amikor meggyújtották a máglyát, majd a parázson ki-ki sütögette a szalonnáját. Szintén az esti programok között szerepelt a különleges rezgésterápia ősi énekekkel, hangszerekkel. Még nem sötétedett, amikor a Tonic együttes színpadra lépett, és zenéjükkel órákon át szórakoztatták a közönséget.
Cs. A.
PROGRAMOK A MŰVELŐDÉSI HÁZNÁL
16 ÓRÁTÓL SÖTÉTEDÉSIG: Furfangos csudavilág – játékok minden mennyiségben, rodeó bika, légcsúszda, múzeumpedagógiai-foglalkozások, programok a könyvtárban (ingyenes negyedéves beiratkozási lehetőség)
16.00 Királyerdei Kerekítő Manó meséi a Manócska Társulat előadásában
17.00 Festmények élő képekben – bemutatja Beretvás Róbert és a színitanodás gyerekek
17.30 Csepeli gyerekek zenés-táncos műsora
18.30 “Abraka-dabra”- a színpadon Szemerey László bűvész és kiskutyái
19.30 Máglyagyújtás, szalonnasütés (a hozzávalókat biztosítjuk)
Rezgésterápia ősi énekekkel, hangszerekkel
20.00-23:00 Zenél a TONIC EGYÜTTES
MEGTEKINTHETŐ KIÁLLÍTÁSOK: Csepel és a gyár története (rendhagyó tárlatvezetések 18 és 20 órakor)
Retro Plakátkiállítás
TOVÁBBI HELYSZÍNEK A FÖLD ALATT
1956-os Csepeli Büszkeségpont (Tamariska-domb, 1213 Bp., Fenyves úti bejárat)
A bunker bejelentkezés nélkül, folyamatosan látogatható 16 és 23 óra között, minden egész órakor légiriadó szimulációval!
Csepeli Vezetési Pont Kiállítóhely (1214 Bp., Tejút u. 12.)
Az egész órakor induló látogatásokra előzetes bejelentkezés szükséges a művelődési ház elérhetőségein.
A csepeli programokon való részvétel ingyenes (a budapesti Múzeumok Éjszakája belépőjegy-karszalagok aznap mindhárom helyszínen megvásárolhatóak)!
Az élet ára
Időpont: 2017. április 10. hétfő, 18 óra
A megtekintés díjtalan!
Mi lehet egy élet ára? Az, hogy egy szép napon a család összes vagyona odavész, mert csak így menthetik meg az életüket. Röviden így summázható a Weiss Manfréd családról szóló dokumentumfilm lényege, amelynek rendezője Katona Zsuzsa, producere Nyeste Péter. A filmet a Királyerdei Művelődési Házban vetítették le április 10-én. Az eseményen megjelent Ábel Attila alpolgármester és Kontur Pál, Csepel díszpolgára. A film elkészítését a csepeli önkormányzat is támogatta.
Molnár Krisztián, a Királyerdei Művelődési Ház intézményvezetője köszöntötte a közönséget, aki Csepel történetének vonatkozásában maga is hozzájárult a film elkészítéséhez. A Weiss család élete 1892-től, a gyár alapításának évétől összeforrt Csepel történetével. A film külön aktualitását az adta, hogy Weiss Manfréd éppen 160 éve született április 11-én.
A film végigköveti Weiss Manfréd életútját, aki Csepelen alapította meg legsikeresebb vállalkozását. Egyrészt keménykezű gyártulajdonos volt, másrészt szociális létesítményeket hozott létre a munkásai életkörülményeinek javítására. Neki a gyár volt a mindene; amikor pedig a Tanácsköztársaság idején eltulajdonították tőle azt, öngyilkosságot kísérelt meg, de életben maradt. Halála után, 1922-től fiai és Chorin Ferenc, a veje vették át a gyár irányítását. A kiterjedt család életében a legnagyobb törést az okozta, hogy 1944 márciusában a német megszállók teljes vagyonuk átadására kényszerítették. Zsidó származásuk miatt ez volt az egyetlen lehetőségük, hogy megmentsék az életüket. A családtagok előbb Ausztriába utaztak, majd a világ különféle pontjain telepedtek le.
Katona Zsuzsa rendező elmondta, hogy nincsen csepeli kötődése, de az utóbbi két évben jobban megismerte a városrészt és a jelenleg lehangolt állapotú gyárat. „A produceremmel együtt mindenképpen meg akartuk csinálni ezt a filmet… A Horthy-korszak különösen érdekel, erről a korról már négy filmet készítettem. Rendkívül ambivalens világ volt akkor. A 20. század elején egyrészt egy prosperáló országunk volt, amelyben aktív szerepet játszottak a zsidók, másrészt megszülettek a zsidótörvények és megtörtént a német megszállás, amelynek súlyos következményei voltak. Nagy hatással volt rám Weiss Manfréd dédunokájának, Szegedy-Masszák Marianne-nek Csókolom a kezét című könyve. A film elkészítésekor óriási háttérmunkát végeztem. Történészek sorával egyeztettem, beleértve csepeli helytörténészeket is; végigjártam a levéltárakat, múzeumokat, könyvtárakat, és természetesen a Weiss-család leszármazottait is felkerestem. A filmben megszólaló egyik unoka Bécsben, a másik Münchenben él. A fényképek egy részét a családi archívumból szereztem meg. A film finanszírozását alapítványok és a csepeli önkormányzat viselte, köszönet nekik” – mondta Katona Zsuzsa.
Megnyílt a Büszkeségpont
A Tamariska-dombon megnyitották a Csepeli Büszkeségpontot, amely az 1956-os emlékkiállításnak ad helyet. Az avató ünnepséget október 22-én, nemzeti ünnepünk alkalmából rendezték meg. Az emlékkiállításnak berendezett egykori légoltalmi óvóhelyet Borbély Lénárd polgármester adta át, aki úgy fogalmazott: „Keresve sem találhattunk volna alkalmasabb helyet a tárlatnak. Csepeliek sokasága talált itt menedékre a forradalom harcai közepette.” A megnyitó eseményen mások mellett részt vett Morovik Attila alpolgármester és Csepel testvérvárosainak elöljárói.
Borbély Lénárd avató beszédében emlékeztetett rá, hogy „akik a forradalom lázas napjaiban védték a hazát, azokba egy életre beleégett 1956 októbere. A fiatalabb nemzedékek csak az idősebbek elbeszéléseiből ismerhették meg a történteket. Jól tudjuk, hogy ahol hősök vannak, ott árulók is akadnak. Nem minden családban meséltek úgy a forradalomról, ahogyan kellett és illett volna. (…) Így aztán nem csoda, ha 2016-ban a fiatalok egy része nem érti, mert nem értheti 1956 nagyszerűségét, és soha nem gondol rá másként, mint kötelező iskolai ünnepségek holt anyagára.”
A polgármester ezek után arról beszélt, hogy a továbbiakban is kutatni kell 1956 forradalmának eseményeit, mert a múlt nem lezárt történelemkönyv. Szükségünk van a saját hőseinkre, olyan példaképekre, akikre nap, mint nap felnézhetünk. A hősök tisztelete önmagunk tiszteletére tanít, példaképek nélkül pedig nincs jövőnk.
„Amikor a Magyar Országgyűlésben — Németh Szilárddal közösen — Csepelt képviseltem, Wittner Mária 56-os hős mellett ülhettem. Csepel díszpolgára ő, ahogyan a nemrégiben elhunyt Kovács Sándor vezérőrnagy vagy éppen Fráter Béla, a Sztálin-szobor ledöntője is. Büszkék vagyunk arra, hogy az egykori hősök utat mutatnak a mai csepelieknek. Ugyanakkor biztos vagyok abban, hogy éppen az ő emlékük és jelenlétük miatt 1956 nem pusztán iskolai tananyag. Mi, csepeliek különösen büszkék lehetünk elődeinkre: nálunk harcoltak legtovább a megszálló oroszok ellen” – mondta Borbély Lénárd.
A természetes földrajzi képződményként létrejött Tamariska-dombot korábban Községi-dombnak nevezték, 2012 óta országos védettséget élvez. Az itteni légoltalmi óvóhelyről hivatalos feljegyzések eddig nem kerültek elő, múltját a „régi” csepeliek visszaemlékezéseiből ismerhetjük meg. Néhányan úgy emlékeznek, hogy a domb alatt, a II. világháború vége felé már volt egy kisebb építmény, ami alkalmas volt arra, hogy megóvja az emberek életét légitámadások esetén. A bunker valószínűleg az 1950-es évek elején épült, majd az 56-os forradalom és szabadságharc idején a királyerdei lakosság védelmét szolgálta.
Molnár Krisztián, a Királyerdei Művelődési Ház intézményvezetője és munkatársai közreműködésével most történelmi tárlatot rendeztek be az egykori légoltalmi óvóhelyen.
A kiállítás első részében bepillantást nyerhetünk az 1956-hoz vezető útról, a forradalom eseményeiről, a szabadságharc vérbe fojtásáról. Megismerkedhetünk 1956 csepeli hőseivel, azokkal az egyszerű emberekkel, zömében munkásokkal, akik a kommunista diktatúra elleni lázadás élére álltak, és ezért az életükkel kellett fizetniük. A történelmi eseményeket tablók, korabeli fotók, kortörténeti dokumentumok ismertetik. A vitrinekben számos érdekességet láthatunk: az ÁVH által használt bilincset, gumibotot, pisztolyt, vagy éppen a forradalmárok fegyvereit, a Molotov-koktéltól a golyószóróig.
Az óvóhely belsejében a kiállítás életképekkel folytatódik, melyek 60 évvel korábbra repítik vissza a látogatót. Megtekinthető a korabeli bútorokkal, a hétköznapi élethez és a túléléshez szükséges különféle tárgyakkal, alapvető orvosi eszközökkel berendezett alagútrendszer. A légoltalmi létesítményben az élethű hangulatról az ‘50-es éveknek megfelelő ruházatba öltöztetett bábuk gondoskodnak.
A Tamariska-domb alatt található légoltalmi óvóhely történelmi tárlatát bárki megtekintheti, de a szervezők kérik, hogy a látogatók előre jelezzék szándékukat a Királyerdei Művelődési Ház munkatársainak a 278-2747-es telefonszámon.
Cs. A.
Szüreti mulatság
Derűs hangulatban telt a Csepeli Szüreti Mulatság a Királyerdei Művelődési Háznál október 8-án. A szép őszi időben sokan ellátogattak az egész napos rendezvényre, jórészt a családokat vonzotta a programkínálatban a délelőtt kezdődött zenés mesejáték, a családi vetélkedő, az állatsimogató és idén újdonságként a madárijesztő-készítő verseny.
A szervezők igazi szüreti mulatsággal készültek, helyben préselték a szőlőt mustkóstolásra. A családoknak tréfás vetélkedőt szerveztek, öt csapat mérkőzött szürettel kapcsolatos ügyességi és szellemi versenyszámokban. Szűcs apuka kislányával és párjával végzett az első helyen, ők a madárijesztő-készítő versenyben is részt vettek, ahol minden csapat nyertes lett.
A csepeli gyerekek zenés-táncos műsort adtak a színházteremben. A Repkény Tagóvoda nagycsoportosai szüreti dalokkal és játékokkal készültek, az Eötvös József Általános Iskola német nemzetiségi osztályának tanulói polkát jártak. A Csepeli Német Nemzetiségi Táncegyüttes műsorában kicsik és nagyok mutatkoztak be.
Az épület előterében felállított színpadon a fellépő együttesek alapozták meg a vidám hangulatot, szóltak bordalok, nosztalgikus slágerek. Többek között Ihos József kabaréján is jól szórakozott a közönség.
A kultúra iránt érdeklődők utolsó alkalommal tekinthették meg a művelődési házban már szeptember 23-tól látogatható Szőlő- és Borkultúra a Kárpát-medencében című kiállítást.
Királyerdő lakói felfigyelhettek egy régi járműre az utcákon, Csepel Fakarusszal lehetett utazni a szüreti mulatság napján.
AZS
Teljes galériánkat megtekintheti IDE kattintva.
11:00 A KISGÖMBÖC ÉS JÓZSI BÁCSI – A KINCSES SZÍNHÁZ ZENÉS MESEJÁTÉKA
12:00 CSALÁDI VETÉLKEDŐ (JELENTKEZÉS AZNAP A HELYSZÍNEN)
12:30 “LIPEM, LOPOM A SZŐLŐT” – CSEPELI GYEREKEK ZENÉS – TÁNCOS MŰSORA
13:00 BORDALOK MAGYARORSZÁGRÓL – A BORVIRÁG ZENEKAR FELLÉPÉSE
14:00 MADÁRIJESZTŐ-KÉSZÍTŐ VERSENY (JELENTKEZÉS AZNAP A HELYSZÍNEN)
14:30-18:00 SZÜRETI BULI A RETROLEUM EGYÜTTESSEL
KÖZBEN:
15:30 KATÓ NÉNI – IHOS JÓZSEF KABARÉJA
18:00 PETER SRÁMEK FELLÉPÉSE
EZENKÍVÜL: SZŐLŐPRÉSELÉS, MUST KÓSTOLÁS, SZŐLŐ- ÉS BORKULTÚRA A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN C. KIÁLLÍTÁS, UTAZÁS CSEPEL FAKARUSSZAL, NÉPI JÁTSZÓTÉR, UGRÁLÓVÁR, ÁLLATSIMOGATÓ, KÉZMŰVES-FOGLALKOZÁS
GASZTRONÓMIA: GULYÁSLEVES, LÁNGOS, KÜRTŐSKALÁCS, A GÁL PINCÉSZET CSEPEL-SZIGETI BORAI
A BELÉPÉS DÍJTALAN, MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK!
A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJUK!
Szőlő- és borkultúra kiállítás
Szőlő és borkultúra a Kárpát – medencében
1875 – 1920
A Trianon Múzeum és Királyerdei Művelődési Ház időszaki kiállítása
2016. szeptember 23 – október 8.
A tárlat megtekintése díjtalan!
Múzeumok Éjszakája 2016
Csepelen három éve, országosan pedig tizenhárom esztendeje rendezik meg a Múzeumok éjszakáját, amelynek kerületünkben a Királyerdei Művelődési Ház adott otthont június 25-én. A programsorozat legfontosabb eseménye volt, hogy Ullrich Ágoston királyerdei plébános felszentelte a Jézus Krisztust ábrázoló Feszületet a művelődési ház melletti domboldalon. A Csepeli Városkép Kft. által rendezett különféle műsorokra, bemutatókra és kiállításokra több száz csepeli volt kíváncsi.
Teljes Galériánkat megtekintheti IDE kattintva.
Délután két órától késő estig követték egymást a változatos programok. Az érdeklődők megtekinthették a Csepel és a gyár történetét bemutató állandó kiállítást, valamint a trianoni diktátumról és következményeiről szóló időszaki tárlatot. A csepeli kiállítási esemény különlegessége volt, hogy Éles István humorista a rá jellemző szóvicceivel szórakoztatóan vezette körbe az embereket a termeken. A június 4-én megnyílt trianoni tárlatot most utoljára tekinthették meg a látogatók.
Ullrich Ágoston királyerdei plébános délután öt órakor szentelte fel a megfeszített Jézus Krisztust ábrázoló Feszületet az udvaron található domboldalon. A szakrális emlékmű eredetileg a Betű utca és a II. Rákóczi Ferenc út sarkán állt. A csepeli önkormányzat által finanszírozott felújítása után került a mostani helyére, a Csepeli Helytörténeti Gyűjtemény közelébe. A Feszületet Szigeti Béla és Schneider József állíttatta 1930-ban, nevük az alapzat kövébe vésett feliraton is olvasható. A restaurálást Pándi Tamás ötvös restaurátor és Sabján Róbert díszmű kovács végezte.
„A keresztállítás fontos esemény a keresztények, különösen a katolikusok életében – mondta Ullrich Ágoston. – Szerte az országban számtalan Feszület és imahely található, mert számunkra Krisztus kereszthalála a legfontosabb. Értünk, mindenkiért halt meg a kereszten.”
Molnár Krisztián, a Királyerdei Művelődési Ház intézményvezetője vezényelte le a programokat. „Minden érdeklődő számára kínálunk színes programokat. A gyerekek és az idősek családias környezetben találhatják meg a számukra érdekes műsorokat, bemutatókat. Immár hagyomány, hogy Csepelen is megrendezzük a Múzeumok éjszakáját. Kiemelkedő esemény a Feszület felszentelése, amely lelkileg régi fényében tündököl most” – mondta az intézményvezető.
Az udvaron egy százéves körhinta, ugrálóvár, trambulin és állatsimogató várta a gyerekeket, de lehetett Csepel teherautón is utazni. A színpadon a Veronilla Dráma és Musical Stúdió zenés mesejátékát, Az álomszuszék királyt mutatták be. Ezt követték a csepeli iskolások mozgásművészeti előadásai, majd a kincsvadászat, amely során gondolkodásra serkentő feladatokat kellett megoldaniuk a résztvevőknek. A kincs nem volt más, mint a gumicukor.
Főleg a fiúk voltak kíváncsiak az Ejtőernyős Felderítő Katonai Hagyományőrző Baráti Kör bemutatójára, amelyen a nem is olyan régi korok hadászati eszközeit tették közszemlére. „A kör 2013-ban alakult, és az a célunk, hogy a közönséget megismertessük a korábbi katonai titkokkal – mondta Kiss Dávid parancsnok, aki egyébként az ELTE muzeológia szakos hallgatója. – Az általunk bemutatott golyószórókat, gépkarabélyokat, géppisztolyokat, kézigránátokat tíz-húsz évvel ezelőtt még használták a különféle országok hadseregeiben, de mára új gyártmányokkal cserélték le őket. Katonai titok övezte a fegyvereket, de most már mindenki megnézheti őket. Az ejtőernyős felderítők a legnehezebb feladatokat látják el a harcokban, mert mélyen az ellenséges területek mögé dobják őket. Céljuk a felderítés, információk gyűjtése, miközben ellenséges környezetben kell helyt állniuk.” – mondta Kiss Dávid.
Este zene, tánc, szalonnasütés következett, a hozzávalókat a rendezők biztosították. Közreműködött a Lustige Musikanten Zenekar és a Csepeli Német Nemzetiségi Táncegyüttes. Fellépett Miller Zoltán énekes. Sötétedéskor tűzakrobata show-t mutattak be, aztán még mulattak, míg el nem fáradtak.
Teljes Galériánkat megtekintheti IDE kattintva.
cs. a.
Időpont: 2016. június 25. szombat 14:00-23:00
A programban részt vevő múzeumok látogatásához, illetve a múzeumi buszjáratok igénybe vételéhez szükséges karszalagok a Királyerdei Művelődési Házban már megvásárolhatóak! Ebben az évben Budapesten a már megszokott múzeumi buszjáratok mellett elektromos kisautóval és a MOL BUBI kerékpárjaival is közlekedhetnek a látogatók a múzeumok között.
Budapesten a felnőtt karszalag 1500 Ft,
a gyermek (6-18 éves kor között) karszalag 600 Ft.
6 éves kor alatt a belépés ingyenes.
A csepeli programok ingyenesen látogathatóak!
Trianon Kiállítás
A Trianoni diktátum története és következményei
Megtekinthető: június 4 – 25.
„A Trianoni diktátum története és következményei” címmel nyílt kiállítás a Királyerdei Művelődési Házban. Az ünnepélyes megnyitón Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese elmondta, a magyar történelmi múlt egy olyan eseményéről emlékezünk meg, amely Magyarországnak nemcsak a XX. századi történetét, hanem jelen századunkét is meghatározza.
– A trianoni utódállamok fő célja, hogy a Trianon által kijelölt határokat etnikai határrá tegyék. A mi feladatunk az, hogy ezt a folyamatot megakadályozzuk. Fontos, hogy a Trianonnal kapcsolatos tudást továbbadjuk a következő generációk számára, amelyben meghatározó szerepe van az oktatásnak – mondta Fráter Olivér, aki megjegyezte, Magyarországon sajnos még mindig vannak olyan oktatási intézmények, amelyekben a tanulók nem kapják meg Trianonról a szükséges érzelmi-tartalmi tudást. Reményét fejezte ki, hogy a Csepeli Helytörténeti Gyűjtemény Kiállítását minél több csepeli diák meglátogatja.
A megnyitón közreműködött Szórádi Rozália (ének), és Szánkár Gergő (tárogató).
A történelmi tablók lényegre törően, képekkel illusztrálva mutatják be a trianoni döntéshez vezető utat, a békekonferenciát, Erdély, Felvidék és Délvidék megszállását, a magyarüldözéseket és a revíziós mozgalmakat. A kiállított tárgyak között megtekinthetünk csepeli gyártású puskatöltényeket, első világháborús kitüntetéseket és revíziós emléktárgyakat. A várpalotai Trianon Múzeum és a Csepeli Helytörténeti Gyűjtemény időszaki kiállítása június 25-ig látogatható.
Csepel.hu