Azért lettem festő, mert igazán csak a művészetek érdekelnek. Minden fajtája. Igazából filmrendező szerettem volna lenni, de arra nem volt lehetőségem ezért választottam a képzőművészetet. Anyám szépen rajzolt, sokat olvasott és mi gyerekek megörököltük ezeket. Az irodalom most is fontos szerepet játszik az életemben. Írok is, versek, novellák, meseregények (Móra kiadó) jelentek meg tőlem. A képzőművészetire azonnal felvettek, kedvenc tanárom Duncsák Attila volt, akinek munkásságát most is figyelemmel kísérem. Botticelli, Klimt, Schiele, Klee, a szürrealisták leginkább Bosch és Gaudi ők…

IV. Csepeli Őszi Tárlat címmel csoportos kiállítás nyílt a Szabó Magda Közösségi Tér galériájában november 4-én.

A tárlaton 29 művész alkotásait tekinthetik meg a látogatók. Az őszi tárlat egy meghívásos, csoportos kiállítás, melynek kiállítói köre csepeli alkotókból, illetve a galériához kötődő művészekből áll. Vannak állandó tagok, ritkábban visszatérő művészek, illetve újonnan csatlakozók is. Így alakult ki az a 25-30 fős létszám, mely évről-évre bemutatkozik, szerepel a kiállításon. Az idei tárlat szabadon választott témája a vonal lett. Bár a résztvevőket nem akarták a témaválasztásban irányítani, korlátozni, de többen örömmel éltek a tematikus kihívással. A vonalak ábrázolása megjelent festményeken, grafikán, fotón is - mondta Farkas Enikő intézményvezető-helyettes.

A csoportos kiállítást Sipos Endre, festőművész, művészeti író nyitotta meg. Ünnepi beszédében Marin Heidegger Mi a Metafizika című művére utalva, arra kereste a választ, hogy az érzékelt világ, a jelenségek mögött, hogyan találja meg a festészet a lényeget. „Nem az a lényeg, hogy a létezőt, amit látunk, megfessük. Ahogy Fischer Ernő festőművész fogalmazott, a létet kell megragadni, ami egy meghatározhatatlan metafizikai dolog, csak a létezőket, a jelenséget látjuk, de ami mögötte van, az a lét. Van, aki úgy közeledik hozzá, hogy visszatér a természethez, van, aki egy érzésébe kapaszkodik, úgy teremti meg a vizuális szimbólumrendszerét, van, aki kozmikus világépítéssel foglalkozik. Összegezve azonban valamennyien az ősképet akarják megragadni. Mindenki más úton indul el és jut el ugyanoda” –hangsúlyozta Sipos Endre.

A zenei aláfestésről a Fasang Árpád Zeneiskola két növendéke, Ács Regina és Szűcs Péter Máté gondoskodott.

A csoportos kiállításon idén Ágh Gyula Mihály, Bálint Ágnes, Baranyai Ferenc, Beretvás Csanád, Erdei Kvasznay Éva, Füriné Babits Ágnes, Homolya Gábor, Hosszú György, Hutóczki Vivien, Jonaidu Tomai, Kelemen Dénes Lehel, Kirják Miklós, Kohári Krisztina, Kapócsy Judit, Kováts Ferenc, Kőrösi Papp Kálmán, Laukó Pál, Makray János, Németh Géza, Olejnyik Ágnes, Orient Enikő, P Boros Ilona, Pálfy István, Pálfy Julianna, Skoda Éva, Tóth Alíz, Vankó István, Varga László és Végh Péter munkáival találkozhatnak és ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

A tárlatot Farkas Enikő intézményvezető-helyettes és Tóth Alíz grafikus, tervezőművész rendezte. A kiállítás november 29-ig tekinthető meg, hétköznap 9-19 óra, szombaton 9-12 óra között.

Csepeli Hímző Kör   Az egykori Csepeli Gyermekház 1992-ben indított kézműves szakkört a népi hímzés és csipkekészítés iránt érdeklődők számára, melynek vezetője Szuper Miklósné (Judit) népi iparművész lett. Korra és foglalkozásra nézve igen változatos kis csapat verődött össze körülötte.   1993-ban a Magyar Művelődési Intézet (mai néven Hagyományok Háza) játszóház-vezetői tanfolyamot indított óvodai és iskolai nevelők számára. Mivel a Csepel-szigeten nagy igény mutatkozott a képzés iránt, Pelyhe Andrásné Editke szervezésében a gyakorlati oktatás itt a kerületben valósult meg. Csipkekészítő és…