Száz éve halt meg Ady Endre

Ady Endre halálának századik évfordulójára emlékeztek a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Sétáló utcai könyvtárában január 30-án. Bolla Dezső helytörténész megemlítette, hogy Ady Endre sosem járt Csepelen, de verseinek és más írásainak szellemisége hatással volt a Weiss Manfréd Gyár munkásaira. A költő életművéről a Csepelen élő Cserhalmi Zsuzsanna irodalomtörténész beszélt. Gudenus János családfakutató Ady Endre leszármazottairól közölt adatokat. Az emlékesten Bihari Virág fuvolaművész játszott néhány darabot.

Ady Endre gyerekként semmiben nem volt feltűnő. Tízéves korában íratták be a nagykárolyi piarista gimnáziumba, amely időszakra a költő úgy emlékezett vissza, hogy szörnyű évek voltak. Életrajzi adataiból tudható, hogy már ifjúkorától gyakran betegeskedett és rászokott az italozásra. A halál gondolata végigkísérte életét, amely a korszak dekadens gondolkodására is jellemző volt. Zilahon érettségizett jeles eredménnyel, majd Debrecenben kezdett el jogot hallgatni. A jogtudomány azonban nem érdekelte, ezért inkább újságíró lett. Konzervatív lapoknak írt cikkeket például a társadalmi igazságtalanságokról és a munkások életkörülményeiről. Kitűnő újságíróként tartották számon. Költőként 1906-ban lett igazán ismert, amikor megjelent az Új versek című kötete. Ady Endre halála és temetése kiélezett politikai helyzetben történt: véget ért az I. világháború és Magyarország túl volt a polgári forradalmon. Búcsúztatásán sok ezren vettek részt a Nemzeti Múzeum kertjében. Személyesen ismerte Kun Bélát, de már nem érte meg a Tanácsköztársaság kikiáltását.

Az olvasók az elmúlt száz évben különféleképpen viszonyultak Ady Endre verseihez: korábban erős Ady-kultusz volt, ma ez nem mondható el.

Gudenus János megemlítette, hogy Ady Endrének nem voltak gyermekei, de nagybátyjának, Ady Sándornak a leszármazottai máig nyomon követhetők. Ők Párizsban élnek, és tiszteletük jeléül használják Ady nevét. A szépunoka Vago-Ady Andre 1993-ban, Vago-Ady Francoise 1994-ben született Párizsban.

Cs. A.