Az iparitanuló-képzés története Csepelen

Hetven évvel ezelőtt, 1949 tavaszán adták át azt a tanműhelyt, majd pár hónapra rá az iskolát, amely ma a BKSZC Weiss Manfréd Szakgimnáziuma, Szakközépiskola és Kollégiuma nevét viseli. Az eltelt évtizedekben több tízezer szakmunkás végzett az intézményben. Képes volt lépést tartani a kor igényeivel, országos hírnévre tett szert. Évek óta Magyarország legkiválóbb villanyszerelői végeznek az iskolában. A tanoncképzés azonban már korábban elkezdődött Csepelen. Ennek történetéről Széchényi Péter helytörténész tartott előadást a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Sétáló utcai könyvtárában. Az eseményen részt vett Kollár József, aki negyvenöt évig dolgozott az iskolában, ebből huszonöt éven át igazgatóként.

A szakmák szerinti szakosodás már a 17-18. században szükségessé vált, amikor a mesteremberek már nem értettek mindenhez. Az igényekhez alkalmazkodva jöttek létre a különféle szakmák. Csepel korábban mezőgazdasági település volt, amely a 19. század végén, Weiss Manfréd gyáriparos megjelenésével iparosodni kezdett. A gyár létrehozása és gyors ütemű bővülése miatt az 1900-as évek legelején elkezdődött a tanoncképzés. Egy 1884. évi törvény előírta: ahol legalább ötven iparostanonc van, és számukra nincsen iskola, a község köteles gondoskodni a tanításukról tanfolyamokon. Stern Richárd, a Weiss Manfréd Gyár első igazgatója tanműhelyeket létesített a munkások gyerekei számára . A tantárgyak között szerepelt az írás, olvasás (a korban jelentős volt az analfabetizmus), számtan, mértan, földrajz, kémia, gépismeretek, rajz és testnevelés. A tanoncokkal a gyár mérnökei és tisztviselői foglalkoztak. 1930-ban 180-200 tanoncot képeztek ki tizenkét tanár felügyelete mellett. Leánytanonc osztályok is indultak 1924-től.  

A II. világháború után munkásfőiskola és dolgozók iskolája kezdte meg működését Csepelen a Petőfi utcai iskolában, ahol idegen nyelveket – angolt, oroszt, franciát – is tanítottak. A gyári munkások között 114 írástudatlan volt 1947-ben; ezért célul tűzték ki, hogy az országban először Csepelen teljesen felszámolják az analfabetizmust. A testi fenyítést 1945-ben szüntették meg a tanonciskolában.

A mai Weiss Manfréd iskola elődjét, a Weiss Manfréd tanműhelyt 1949. április 30-án adták át. Az épületet a neves építész, Fekete Ede tervezte. Az avatóünnepségen Bíró Ferenc gyárigazgató (Rákosi Mátyás pártfőtitkár testvére) tartott beszédet. December 7-én az iskola épülete is elkészült. A tanoncok többsége esztergályos, idomszerész, műszerész akart lenni, tizenöt-húsz szakmára azonban nem akadt jelentkező. Sok lénynövendék is szakmát tanult, közülük többen az esztergályos képzést választották egészen a nyolcvanas évek végéig. Az oktatásban fontos szerepet játszott a testnevelés. Az intézmény első igazgatója Szabó Albert volt. Az iskola a MÜM 1. sz. intézet nevét viselte 1957-től, mert a Munkaügyi Minisztériumhoz tartozott, majd 1969-ben lett Bajáki Ferenc Ipari Szakközépiskola. Egy történet szól róla, hogy mit jelentett a „vörös diploma” 1965-ben. Egy géplakatos három évig kitűnően tanult, ezért a bizonyítványát piros tintával töltötték ki. Jutalmul azt kapta, hogy a kezdő órabére nem 6, hanem 6 forint 50 fillér lett. Nagy szó volt ez akkor!

Az iskola kollégiuma 1977-ben épült meg, amely 600 diáknak nyújt szállást. 1986-ban bevezették a számítástechnika oktatását. Az intézmény neve folyamatosan változott: 1993-tól Csepel Műszaki Szakközép és Szakmunkásképző Iskola, 2013-tól Weiss Manfréd Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, 2015-től Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Weiss Manfréd Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma lett.  

Kollár József azzal egészítette ki az előadást, hogy évente jelenleg 800-1000 növendék fejezi be tanulmányait az intézményben. Közülük mintegy háromszázan lányok. Ingyenes felnőtt szakmunkásképzés is folyik, amelyen átlagosan négy-ötszázan vesznek részt. Az évek folyamán a kor igényeinek megfelelően indítottak újabb és újabb képzéseket. Ezek közé tartozott a gépész és rendészeti oktatás, idén szeptembertől pedig egy kadet osztályt indítanak. Az intézményben évek óta messze földön a legjobb villanyszerelők végeznek, akik sorra nyerik az országos versenyeket.

Cs. A.