Testvérvárosi üzenetek a nemzeti ünnepen

Farkaslaka

Mi dolgunk e világon? „ Küzdeni erőnk felett a legnemesbekért” – írta Vörösmarty Mihály 1844 végén, amely ma is időt álló.

Szent István királyunk hagyatékát, intelmét hallgatni, továbbadni, amely nem más, mint az alap, a fundamentum lerakása után történelmi múltunk, emlékeink. Szellemi és kulturális építmény, amely lélekben is kell, épüljön és akkor nem rombolható (lásd Trianon, 1956 stb.). Az ősi juss a Nemzet jövőjének bölcsője Szent István jogán önmagunkat nem feladva keresztény módon, mert az vész el, amiről az ember kényelemszeretetből lemond.

Országalapító Szent István királyunk felajánlotta országát égi édesanyánknak, Szűz Máriának, a Magyarok Nagyasszonyának. Mindannyiunkhoz anyanyelven szólt először édesanyánk. A magyar szó, a szülőföldhöz való ragaszkodás meghatároz bennünket. Ez az érzés összeköt bennünket, éljünk bárhol a Kárpát-medencében. Ahogy a gyermek ragaszkodik édesanyjához, úgy ragaszkodunk keresztény magyarokként az édes anyaországhoz. A szülőföld szeretete és iránta való hűsége emlékeztessen minden magyart, hogy Árpád földje az államalapítás előtti időkben már magyar szálláshely volt, a biztonság és a feltöltődés szigete.

Ebben az értékválságban szenvedő világban, a Hit, Remény, Szeretet nevében Borbély Lénárd Polgármester Úrnak erőt, egészséget kívánok a letett alapkövek építéséhez és nektek, kedves csepeli honfitársaim az építmény megvalósításához támogatásaitokat, mert „minden ember legnemesebb öröme, ha valami olyat cselekedhetik, amelynek tisztaságában nem kételkedik sem a cselekedet idején, sem a cselekedet után” Tamási Áron

Isten éltese Csepelt!

Isten éltesse Magyarországot!

Isten éltessen nemzetünket!

Tusnádfürdő

„Meg kell értenie az embernek, hogy nem véletlen hová születik, hol él, hová tartozik, milyen nyelven beszél, mire teszi fel az életét, mit tagad, és mit ölel magához. Az sem véletlen, milyen sors az, amit az embernek végig kell küzdenie, vállalnia kell.”

A fent említett idézetet Kosztolányi Dezső vetette papírra egy olyan időben, amikor a magyar nemzet egyharmada idegen állam fennhatósága alá került.Mi magyarok több mint ezer éve olyan keresztény gyökerekkel rendelkezünk, amelyet Szent István királyunk hagyott ránk örökségül. A magyar államalapítás ünnepe alkalmas a múltra való emlékezésre és a jövőbe tekintésre egyaránt. Milyen államot teremettek őseink és milyen államot képzelünk el magunknak és a jövő nemzedékének? Őseink egy keresztény, független magyar államot teremtettek, amelyet mi magyar emberek megőrzésre kaptunk, és így kell tovább adjuk a jövő nemzedékének.

Az Ima a hazáért című vallási énekünkben fogalmazzuk meg magyarságunk lényegét:

Míg igaz magyar él ezen a földön

Nem hagyjuk, hogy a gonosz legyőzzön

Bármi volt és bármi lesz

A magyar magyar lesz

Istenben és hitben a Nemzet eggyé lesz.

Nagyszalonta

Mi magyarok a lelkünkben élünk. Ettől olyan szépek az álmaink és kihívással teliek a hétköznapjaink. Mert látomásink sokkal emelkedettebbek, mint küzdelmeink. De tudjuk, érezzük és hisszük, hogy mi egy misszióval átitatott nép vagyunk. Ki más érdemes Szent István? Mátyás király vagy Arany János örökébe lépni? De a küldetés megkívánja, hogy a horizontra emeljük tekintetünk, oda, ahol történelmi léptékben mérik a tetteinket, hogy majd mi is elmondhassuk Petőfi szavaival magunkról:

„Unokáink leborulnak,

És áldó imádság mellett

Mondják el szent neveinket.”

Mert mi mást akarhat egy ember a történelem sodrásában, mint olyat alkotni, amely áthat generációkon át. Nagyszalonta? Arany János szülővárosa, ott él, ott akar élni a nép, az önök lelkében, abban a szellemiségbe, amelyet Szent István teremtett meg.

Csepel érti és cselekszi az államalapító üzenetét, mert nevel, gyarapít, és épít. Része annak az emelkedett nemzetnek, amely ezer év után az államiság Szent István értékeinek megszilárdítást újra sikerre vivő Orbán Viktor neve fémjelez.