Csepel 1944 – kiállítás a községet ért bombázásokról

A II. világháború csepeli áldozataira emlékeztek szeptember 2-án a kerületben: először a Szent Imre téri II. világháborús emlékműnél, majd a Tamariska-dombon található Büszkeségpontnál. Itt a II. világháború befejezésének napján kiállítás nyílt Csepel 1944 címmel, mely a 75 évvel ezelőtt történt bombázásokat és azok következményeit mutatja be.

A Tamariska-domb sokat szépült az elmúlt években; országos védettséget kaptak a helyi természeti értékek. A területet bekerítették, díszkapuval látták el, a dombtetőn Kálváriát állítottak fel. A domb alatti óvóhelyen három évvel ezelőtt nyílt meg az 1956-os forradalom és szabadságharc csepeli eseményeit és hőseinek emlékét bemutató tárlat. A muzeális hely most a Csepel 1944 című kiállítással bővül, amely azoknak állít emléket, akik 75 évvel ezelőtt áldozatul estek a községet ért légitámadásoknak. Az angol és amerikai légierő gépei több ízben támadták Csepelt. A szőnyegbombázások főleg a Weiss Manfréd Gyárat érték, de használhatatlanná tették a posztógyárat és a papírgyárat is. Megsemmisült a polgári iskola, megrongálódott a kultúrház. A halottak pontos száma nem ismert, de legalább 250-en vesztették életüket és több százan megsebesültek. Rengeteg család otthona is elpusztult– idézte fel az eseményeket Borbély Lénárd polgármester. 

A gyárak környékén lakók az üzemek bunkereibe menekültek a légiriadók elrendelése után, mások a község nyilvános óvóhelyein vagy pincékben, lefedett vermekben találtak menedéket. A Tamariska-domb alatt található bunker már a háború előtt létezett. Akkor Községi-dombnak nevezték, s az idősebb emberek pedig eltérően emlékeznek a bunkerra: egyesek szerint téglából építették, mások szerint fagerendákkal aládúcolt óvóhely volt. A látogatók a domb alatt ismerkedhetnek meg mostantól a csepeli hadiipari termelés főbb gyártmányaival, a község légoltalmi felkészültségével és a szőnyegbombázások következményeivel. A tárlaton képet kaphatnak az ország német, majd szovjet megszállásáról is.

A polgármester biztatta a csepelieket, hogy minél többen tekintsék meg a kiállítást. A korábbi, az 1956-os emlékkiállítást több mint ötezren keresték fel az eltelt három esztendőben. „Bár nyomasztó a téma, az idősebbeknek az életük nehéz napjai juthatnak eszükbe, a fiatalabbaknak pedig jó alkalom arra, hogy benyomást szerezzenek a háború borzalmairól. Elénk tárul a történelem egy szelete, a településünk szomorú korszaka. Fejet hajtunk elődeink előtt, és talán jobban értékeljük a saját biztonságos életünket, amely megadatott nekünk”—mondta Borbély Lénárd.

A polgármester ezt követően köszöntött három idős csepelit, akik 1944-ben átélték a bombázásokat. Dr. Fehér Elekné a Weiss Manfréd úton lakott a szüleivel és testvérével. Édesapja, dr. Bárdos Elemér Csepel egyik körzeti orvosa volt. Horváth Lajosné a Csőgyár utcában lakott a családjával. Édesapja a Weiss Manfréd Gyár szakembereként dolgozott. Szűcs Antal a Királyerdőben élt a családjával. Műszaki pályáját Csepelen, a Weiss Manfréd Repülőgép- és Motorgyárban kezdte a háború idején.

Molnár Krisztián, a Királyerdei Művelődési Ház intézményvezetője, a kiállítás szervezője a fiatalok figyelmét hívta fel arra: érdemes ellátogatniuk a bunkerbe, hogy lássák, mik történtek a kerületünkben a háború idején. Amiket kiállítottak, mind hiteles dokumentum, kép, tabló. Idős csepeliek mesélték el emlékeiket, amelyeket egy rövidfilmen nézhetnek meg a látogatók.  

A Csepel 1944 című tárlatot szeptember 7-én, 14-én és október 5-én – szombati napokon – 10 és 16 óra között látogathatják az érdeklődők bejelentkezés nélkül. Ezeken a napokon 11, 13 és 15 órakor tárlatvezetés is várja az érdeklődőket.

A tárlat létrejöttének főtámogatói: Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata és a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. A kiállítás létrehozásáért köszönet illeti a Csepeli Városkép Kft. és a Csepeli Városgazda Zrt. munkatársait.

Cs. A.

Fotók itt:

https://photos.app.goo.gl/ZBeBfYHvhdTW3StU8