Jubileumi gálaműsor és táncoktatás a Csepeli Görög Önkormányzat szervezésében
Fellép többek között: Mydros-zenekar és az Iliosz táncegyüttes
A görög ízekről a GYRADIKO étterem gondoskodik.
A belépés díjtalan!
Mindenkit szeretettel várunk!
Teszák Sándor grafikus-karikaturista és Dorogi Ferenc kerámiaszobrász kiállítása
9.30 Liba szépségverseny
10.15 Csihány csípte székely mesék – Csernik Szende lábbábos gyermekelőadása
11.00 Márton Tours – Márton felnőtté érése – Glaudius Történelmi Hagyományőrző Egyesület műsora
12.00 Párnacsata
12.15 Tollfosztó a Csepeli Mosolygó Dalkörrel
12.30 Lúdgége – tésztakészítő verseny
13.00 Lúdas Matyi – Budapesti Utcaszínház előadása
14.00 Hangszerek a világ minden tájáról – Ethnosound hangszerbemutató, hangszersimogató
15.00 Moldvai csángó táncház a Botosánka Trióval
16.00 Fellép a Csepeli Német Nemzetiségi Táncegyüttes, tangóharmonikán kísér Kaltenecker Gábor
16.30 “Szent Mártonnak ünnepén, égő lámpást viszek én!” – zenés, lampionos felvonulás a művelődési ház körül
Állatbemutató – liba, bagoly, törpenyúl, héja, görény, afrikai törpesüni
KRAZ hókotró – az FKF Zrt. öreg harcosa
Logico-p játszóház
Kézműves-foglalkozások:
krumplipuska libatollból, írás pennával
A programokon való részvétel díjtalan, mindenkit szeretettel várunk!
Asztal bérlésre még van lehetőség!
Akit érdekel, mert szeretne megszabadulni használt, de jó állapotú ruháitól, az ne késlekedjen!
Az asztal mérete: 80*120 cm
Asztal bérlése: 1500 Ft/db
Színpadon az új generációs rockzenészek, utánuk élő rockmuzsika
Fellépnek: Vaktöltény rockband, Burning Sloth
Gyere el és próbáld ki magad akár több tanfolyamon is!
Minden korosztály számára kínálunk lehetőséget.
Élő zenés táncoktatás a Csepeli Görög Önkormányzat szervezésében
Fellépők: Stefanidu Janula és zenekara, Sarandis Mandzurakis, és a Mydros Zenekar
A belépés ingyenes!
Szent István ünnepe Csepelen
Egész napos családi program a Daru dombon
Program:
10.00 Mirkó király – a Magyar Népmese Színház zenés előadása
11.00 Ősi elődeink című szoborkompozíció leleplezése
Avatóbeszédet mond: Tarlós István Budapest Főpolgármestere
11.15 Honfoglalás kori életmód-bemutató
12.15 Sólyomröptetés
12.30 Ünnepi kenyérszentelés
13.00 A Fekete Sereg fegyverzetének bemutatója
13.30 Mátyás király juhásza – a Budapesti Utcaszínház előadása
14.30 Magyar népzenei koncert a Gázsa zenekarral. Fellép a Csepel Táncegyüttes
15.30 Magyar kutyafajták bemutatója
16.30 Magyar népmesék – Tárnok Marica bábművész előadása
17.00 Népszerű dallamok – István, a király, Kormorán dalok
18.00 Kuruc toborzó – a Kuruc Hagyományőrző Egyesület bemutatója
18.45 BASIC FACES együttes (Nagyszalonta) koncertje
19.45 LORD együttes koncertje
21.15 Tűzijáték
Gasztonómia: magyaros ételek, kürtöskalács, csapolt sör
Mindenkit szeretettel várunk!
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata
Csepel, Panni és Pannónia motorok, varrógépek – a Csepel Művek nagy öregjei repítették vissza az időben azokat, akik július 20-án ellátogattak a Radnóti Miklós Művelődési Házba. A gombostűtől a teherautóig valóban rengeteg, a XX. század elejéről és az úgynevezett retro-korszakból, a 60-as évekből származó tárggyal ismerkedhettek meg, nosztalgiázhattak a csepeliek.
A Csepel Művekben vagy az ott készített alkatrészekből előállított kisebb-nagyobb használati tárgyak, a zenés- és kézműves programok Csepel ipari múltja előtt tisztelegtek. Az egésznapos családi programon a gyerekekre is gondolt a szervező Csepeli Városkép Kft.: a rendezvény kezdetén rögtön nekik kedveskedtek Vitéz László történetével, amelyet a Fabula Bábszínház tolmácsolt. Tárnok Marica bábművész ezúttal A csepeli kis gömböc históriájat vezette elő a tőle megszokott energikus előadásban. A korhű hangulatról az Operett-Musical Voices Énektársulat és a Pódium Színház gondoskodott. Elsősorban a fiúk, férfiak körében aratott sikert a gombfoci kapuralövő-verseny, a bunker viszont nemre és életkorra való tekintet nélkül elbűvölte az érdeklődőket, akiket egy Csepel teherautó szállított a hamisítatlan retro helyszínig.
Sokan megkeresték a Hagyományőrző Rendőrszázad tagjait, akik az 1909-ben rendszeresített Budapesti Államrendőrség által használt altiszti egyenruhát viselték. Barta Mihály törzszászlós és Bogdán András alezredes elmondták: a gyönyörű ruházat a mai kor követelményeinek ugyan nem felel meg, de díszítése, különlegessége mindenki tetszését elnyerte.
Az izgalmas programokhoz és a finom falatokhoz jó zene dukál: a Retro Team és a Standard Band Hungary retro slágerei jól estek a kézműves sör és a gulyásleves, rétes mellé. A csillagtelepi időutazás nem csak a résztvevőket kovácsolta össze, a kiállított tárgyak legnagyobb részét csepeliek ajánlották fel, emlékeikkel, történeteikkel alakították a kezdeményezés arculatát. Zámbó Károly is, aki Pannónia P10-es motorját ismertette meg az érdeklődőkkel. A büszke tulajdonos elmondta: a 46 éves örökifjú veterán nem igényel különleges odafigyelést, de mindennap már nem használja, koránál fogva is kíméli. “Hogy mi a varázsa? Már a hangja is egy csoda. A mi generációnk ezzel indult el az utakon és azóta is gyönyörűen működnek. Kell ennél több?”
Ezeknek a gépeknek még lelkük van
Molnár Krisztián művelődésszervezővel, az esemény egyik motorjával mozgatórugókról, rádiókról és a fogyasztói társadalomról beszélgettünk.
– Hogyan jött az ötlet, hogy egy nap a Csepel Művekről és annak fénykoráról szóljon?
– Tavaly a népművészetet, a népi mesterségeket ünnepeltük, arra gondoltam, idén a kronológia jegyében a Csepel Műveket állítjuk a középpontba. Nonszensz, hogy rengeteg olyan esemény van, amely a veterán közlekedési eszközökre épít, Csepelen pedig, ahol ezek készültek, itt pedig még nem volt hasonló rendezvény.
– Nem csak a hivatásos szervezők érdeme a siker…
– Van itt egy úr, aki ha bármilyen helytörténeti kérdés felmerül, szívesen segít nekünk. Azt veszem észre, gyakran egymásra se nézünk, úgy megyünk el egymás mellett. De ha megvan a csatlakozási pont – jelen esetben Csepel – akkor komoly eredményekre vagyunk képesek. A kiállított eszközök legnagyobb részét csepeliek ajánlották fel. Sok segítőnk volt: egy úr, aki két évtizeden át volt a varrógépgyár vezetője, egy hölgy, akinek a nagypapája a Weiss Manfréd tábori mozgókonyhák fejlesztésében vett részt és olyanok is jöttek, akik idegurultak a veterán motorokkal, hogy bemutassák őket.
– Kiknek szól a rendezvény?
– Elsősorban nem a klasszikus veterán-rajongóknak. Az a cél, hogy a gyerekek, a fiatalok megismerjék ezeket a még ma is használható, jó minőségű eszközöket. Sajnos nagyon sok fiatal nem tudja, hogy Csepel milyen komoly ipari múlttal rendelkezik. De volt más cél is. A varrógépeket ki is lehet próbálni, akár élesben, anyaggal, akár próbaként újságpapírral. Szeretem, amikor a technika világának embere rájön, hogy a számítógép előtt is volt élet. Hogy valamit úgy is el lehet készíteni, kellő türelemmel, rengeteg munkával, rafinériával és szaktudással, hogy nem kell hozzá elektromosság. A fiatalok szempontjából ezt nagyon fontosnak tartom, az időseknek pedig meg szerettük volna adni a nosztalgiázás lehetőségét.
– A kiállítótérben egy úr egy oldalkocsis motort nézegetve felsóhajtott: “Igen, ezeknek a gépeknek még lelkük van.” Valóban így van?
– Mindennek lelke van, amit ember rakott össze, mert az ember egy kicsit a lelkét is beleszereli ezekbe az eszközökbe. Ha megnézük például egy kiállított rádiót, már a külsején is látszik a beletett energia, a szaktudás. Nem kedvelem a fogyasztói társadalmat. Itt ma minden arról tanúskodik, hogy egy rádió, egy varrógép 50-60 év után is lehet használni.
Angel Marianna – Csepel.hu
Fotó: Halászi Vilmos
Kleinbocka és Pécs, Deberndorf és Iklad között óriási a távolság. Ember és ember, kultúra és kultúra között azonban korántsem – derült ki július 5-én, a Radnóti Miklós Művelődési Házban. A művészetek otthona egy éjszakára hazánkban önkéntesként dolgozó német fiatalokat látott vendégül, akik kerékpárral és szűnni nem akaró kíváncsisággal járják be Közép-Európát.
Önként, dalolva
22 mosolygós, érdeklődő német fiatalt köszöntött Morovik Attila július 5-én kerületünkben. Az alpolgármester Magyarországon szerzett tapasztalataikról kérdezte a német Kulturweit program keretében tapasztalatokat, élményeket gyűjtő résztvevőket, majd apró ajándékkal, egy-egy Csepel címerével ellátott polóval lepte meg a vendégeket. A Kulturweit program célja, hogy a német fiatalok minél több, minél sokrétűbb és hitelesebb benyomásokat szerezzenek külföldön. Vera Wirtz és Sandra Topalowski projektvezetők a Biciklikaraván akcióval kapcsolatban elmondták: idén harmadszorra vágnak neki kerékpárjaikon Közép-Európának. A csapat Budapestről indul és Dömsödön, Kalocsán keresztül egészen Belgrádig kerekeznek. Velük egyidőben Zágrábból és Bukarestből is indult egy-egy kis karaván, a három csapat pedig Belgrádban találkozik. A résztvevő fiatalok mind önkéntesek: iskolákban, közintézményekben dolgoznak, fogadó családoknál laknak, így valóban rálátnak a magyar élet majd minden szegmensére.
Csak emberek
Viola Leisner tavaly szeptember óta önkéntesként dolgozik a pécsi Babits Mihály Gimnáziumban, németet és angolt tanít. A programra azért jelentkezett, mert a pályaválasztás előtt szerette volna megismerni a világot és önmagát. „Célországot nem választhattunk, csak régiót. Mikor kiderült, hogy Magyarországra jöhetek, megörültem” – meséli a 19 éves Viola – magyarul. A fiatal lány hamar a nyelv szerelmese lett, mert „nagyon logikus és szép, de nem könnyű.” Viola szerint mi magyarok barátságosak, vendégszeretőek vagyunk. Szereti a parkokban, tereken gyermekeikkel sétáló édesanyákat, „nálunk nem annyira szokás, hogy az anyukák a gyereket vagy gyerekeket magukkal viszik mindenhová.” Azt mondja, nem voltak magyarokkal kapcsolatos sztereotípiák a fejében, mikor megérkezett. „Nincsenek klisék, sztereotípiák, csak emberek vannak” – összegez magabiztosan. De vajon mi magyarok, hogyan gondolkodunk róluk? „Nem éreztem soha, hogy más elvárásokat támasztanának felém, mert német vagyok.” Anna Rudloff Ikladon végez önkéntes munkát egy általános iskolában. Ő sem érzékelte soha, hogy a németekhez gyakran társított tulajdonságokat – például a pontosságot, a hűvösséget és a sör szeretetét – bárki szóba hozta volna. A 18 éves Anna márciusban érkezett hozzánk, mégis szép, tiszta kiejtéssel, magyarul válaszol a kérdéseimre.
Házi lekvár, konyhakert
Viola augusztus 16-án megy vissza a Jena melletti Deberndorfba. Azt mondja, ha Magyarországról kérdezi családja, azzal kezdi majd, hogy „a magyarok nagyon kedvesek. Mindenki ad, kínál, szeretettel fogadja a vendégeket és nagyon érdeklődőek. Az ország – főleg Pécs – gyönyörű, tényleg megszerettem.” Anna egy hónap múlva már Kleinbockaban tarthat élménybeszámolót. Ha ma kellene összegeznie, azt mondaná, hogy „Magyarország nyitott. Fontos a család, a közös események. Magyarországon a nagymamák lekvárt készítenek, házi szörpöt isznak, kis kertet művelnek és sok mindet otthon készítenek. És szeretnek adni belőle másoknak, ilyen az én fogadócsaládom is.”
Angel Mariann
